A Kecskeméti Lapok Kiadó Harmadik Évezred Sorozatában a napokban jelent meg az Új államalapítás című kötet, melyben számos közgondolkodó mondja el véleményét a magyarság mai helyzetében legfontosabb kérdésekről. A kötetben Duray Miklós írása is szerepel, melynek címe: Hol volt, hol nem volt ország.
„A demokrácia megvalósulása nem feltétel nélküli. Működőképes, azaz félelemmentes, gyűlöletmentes, józanul pártos civil társadalom, önmagát szervező, nem csak anyagi érdekeinek, nem magát jobboldalinak vagy baloldalinak vélő, hanem a polgári értékeknek és a nemzeti érdekeknek a tudatában lévő polgárság kell hozzá. Tapasztaltam, hogy létezik ilyen Magyarországon. Egymilliónyival 2002. április 13-án találkoztam a Kossuth téren, az Országház előtt. További egymillió pedig 2004. december 5-én bizonyította létét, amikor igennel szavazott a nemzet egységére. És a nagy számok törvénye szerint biztosan megvan a harmadik millió is. Ez az aritmetikailag tömegnek nevezhető halmaz, azonban öntudatos polgárokból áll, akiknek a vonzásköre törvényszerű hatással van a környezetére. Egy tízmilliós országban ennyi állampolgár ha nemzetpolgárként is éli életét és tartja természetes társadalmi kapcsolatait, elegendő a demokrácia intézményes és társadalmi működtetésére.
Úgy látszik, mégsem így működik ez Magyarországon, de az egész nemzeten belül sem.
Az elszakított nemzetrészek esetében nem lehet csodálkozni azon, hogy közösségeik sérültek, válaszaikat a kihívásokra csak dadogva adják meg vagy úgy sem, hiszen évtizedek óta megfélemlítéseknek, megaláztatásoknak vannak kitéve, a törvények nem értük hanem ellenük szólnak.
De mi történik Magyarországon?
Nagy hiba lenne arra a következtetésre jutni, hogy ugyanaz, mint az elszakítottságban, noha vannak hasonlóságok.
Egyre inkább arról vagyok meggyőződve, hogy a mostani bajok gyökere az 1989-1990-ben lezajlott hatalomváltásban és az elhibázott rendszerváltozásban található. A bűnökkel terhelt kommunista rendszert felváltotta a formális demokrácia. Ez így történt az egész kelet-közép-európai térségben. Egyetlen országban sem tudtak vagy nem akartak leszámolni a bukott rendszerrel, nem takarították ki a közéletet a kommunista szeméttől, hanem engedték átáramlani az új hatalmi szerkezetekbe, a politikai és a gazdasági életbe” – írta Duray Miklós.
Duray Miklós írása teljes terjedelemben a www.duray.sk (klikk) honlapon olvasható.
A Kecskeméti Lapok már a harmadik olyan tablót nyújtja át az olvasónak, amelyek műfaja együttes töprengésként határozható meg. Mindhárom kötet több tucat szakember és közgondolkodó véleményét foglalja magában a magyarság mai helyzetében legfontosabb kérdésekről, a nemzet önismeretét szolgáló elemzésekkel, amelyek részben leírják, részben értelmezik viszonyainkat és lehetőségeinket, esélyeinket és tennivalóinkat. E kiadvány is keresztmetszet tehát az ezredforduló magyarságáról: pótolhatatlan alapmű mindazok számára, akik meg akarják érteni, milyen helyzetből vágott neki a magyar nemzet és a magyar állam a 21. századnak és a harmadik évezrednek.
Felvidék Ma
