Gróf Esterházy Jánosról neveznek el egy teret Újpesten – közölte Wintermantel Zsolt, a Fidesz IV. kerületi frakcióvezetője. Tájékoztatása szerint a Fidesz újpesti képviselőcsoportja tavaly májusban javasolta, hogy a Nádor utca és a Vécsey utca sarkán álló teret gróf Esterházy Jánosról nevezzék el, azonban „a Derce Tamás polgármester és a szocialisták alkotta koalíciós többség” csak annyit szavazott meg, hogy elvi szándéknyilatkozatot fogadjon el a testület, de a konkrét elnevezésről nem volt hajlandó dönteni. Végül a legutóbbi ülésen a képviselő-testület elfogadta az elnevezésre vonatkozó javaslatot – közölte Wintermantel Zsolt.
Az 1901-ben Nyitraújlakon született Esterházy János a trianoni békediktátum után a felvidéki magyarok politikai vezetője, a kisebbségek jogainak mindenkori védelmezője volt, aki a nácik csatlósállamaként működő Szlovákia törvényhozásában parlamenti képviselőként – a magyarok jogait szorgalmazó kiállása mellett – egyedül emelt szót a zsidók kitelepítése, elhurcolása ellen. Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt.
1944-ben Magyarországon a nyilas hatalomátvétel után bebörtönözték. A mélyen hívő, a kisebbségek ügyét mindenkor szolgáló, zsidókat mentő politikus hitvallása, később szállóigévé vált mondata az volt, hogy „a mi jelvényünk a kereszt, és nem a horogkereszt”.
A fasizmussal működött együtt – szólt a vád
Pozsony elfoglalását követően a szovjet hatósagok internálták, de 12 nap után szabadlábra helyezték. Utána a helyi ideiglenes szlovák kormány képviselőjével, Gustáv Husákkal tárgyalt, ahol szóvá tette a magyarok üldözését.Gustáv Husák utasítására letartóztatták és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Egy évig a moszkvai Ljubljankában tartották fogva. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára itélték és elküldték Szibériába. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen Pozsonyban halálra ítélte „a fasizmussal való együttműködése” miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak.
Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy ő nem bűnös, tehát nincs miért szöknie. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, míg 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.
Sírhelyét csak halála után ötven évvel sikerült felfedezni: Karel Schwarzenberg herceg kutatta fel. Esterházy János földi maradványai Prágában, egy tömegsírban nyugszanak, a kommunizmus több más áldozatával együtt.
Lech Kaczynski lengyel államfő idén március 23-án a Polonia Restituta kitüntetéssel ismerte el Esterházy Jánosnak, a felvidéki magyarság mártír politikusának érdemeit.
mno.hu, Felvidék Ma
