Lesz-e újabb külföldi vásárlói dömping? Ezzel a címmel közöl összefoglalót az InfoGyőr.hu regionális hírportál a Szlovákiából a határ menti magyar hipermarketekbe irányuló bevásárlóturizmusról.
A cikk felidézi a 2008 végi nagy „hullámot”, amikor az euró jelentős (három hónap alatt 50 forintos) erősödése miatt tömegesen érkeztek a vásárlók Győrbe és más észak-nyugat magyarországi bevásárlóközpontokba, tele volt a parkoló SK jelzésű autókkal. Miután az euró-forint árfolyam valamelyest stabilizálódott, ez a bevásárlói roham is alábbhagyott. Most azonban, a 290 Ft körüli euró-árfolyam mellett ismét megéri a szlovák (sic!) vásárlóknak Magyarországon vásárolni. A hír lényege nagyjából ennyi, tudomásul vesszük, de nyilván nem ennek olvastán fogunk rohanni a győri Tescóba „ócsó”, fűrészporral dúsított párizsiért. Hanem ami nekem ebben a kis helyzetjelentésben szemet szúrt, az a folyamatos szlovákozás. A pénznek persze nincs szaga, legfeljebb csak annak, aki elkölti. Így ebből a szempontból tökmindegy, hogy szlovák, vagy magyar nemzetiségű az a bizonyos bevásárlóturista. Ugyanakkor azt épp a győri kollégák tudhatnák a legjobban, hogy e „turisták” döntő többsége éppen olyan magyar, mint ők. Nem minden szlovákiai szlovák, kell ezt épp a győrieknek mondani…? A szavaknak nem csak jelentésük, de jelentőségük is van, no meg erejük. Használjuk ezért őket felelősséggel…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
