Felvidéki napot tartottak vasárnap a budapesti Művészetek Palotájában (Müpa). Délelőtt gyermek népművészeti csoportok mutatkoztak be, este pedig a Kodály-napok kórushangversenye csendült fel az impozáns épület falai között.
A Csemadok rendezésében megtartott gyermekprogramokra a Cifra Palota/Hetedhét országon túl műsorsorozat keretében került sor. A hagyományoknak megfelelően a családi nap résztvevői aktívan, kreatívan, tartalmas programokkal tölthették el az időt. A színpadon zajló zene-, tánc- és mese-előadások, valamint a különböző készségfejlesztő programok, játékok bemutatták a Felvidék kulturális értékeit, hagyományait.
A Művészetek Palotájának parkolójában felvidéki autóbuszok tucatjai sorakoztak, melyeken gyermekek, családtagok, pedagógusok, barátok érkeztek – mintegy ötszázan. A különböző felvidéki népművészeti gyermekversenyek, fesztiválok legjobbjai jöttek Budapestre a Csallóközből, a Mátyusföldről és Gömörből. A műsor háziasszonyaként Holop Zsóka köszöntötte a megjelenteket, a szereplőket és a közönséget. Köztük Berényi Józsefet, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is, aki most „kettős szerepkörben” érkezett, hiszen édesapaként is jelen volt, a műsorban fellépő gyermekét kísérte el, a család többi tagjával együtt. A színpadon zajló műsorokon kívül további érdekességek részesei lehetett a közönség, a moziteremben a Felvidéket bemutató filmeket tekinthettek meg, az előcsarnokban pedig többféle kézműves-mesterségnek, bábkészítésnek, gipszfigurák készítésének, gyöngyfakészítésnek különböző fortélyaival ismerkedhettek meg a gyermekek.
A rendezvényt Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke nyitotta meg. „Ez nem csak egy műsor, ez maga a remény. Remény arra, hogy kis közösségünk a megasztárok és szupersztárok világának korszakában megmutathatja azt a gyönyörű világot, mely igazából már csak a gyermekek lelkében él. Ők elhozták útravalóul a nagymamák simítását, az édesanyák meséit, dalait. Olyan munka van mögöttük, mint Déva várának építése: amit nappal felépítünk, és éjjel összeomlik, mindig újrakezdjük az építkezést. Igazából a nemzetépítés újrakezdésének részesei vagyunk, és hiszem, hogy azok is maradunk mindaddig, amíg együtt, ebben a városban, ebben az országban, valamint a Kárpát-medencében egy nyelvet beszélünk, egy kultúrát művelünk. Úgy jöttünk ide, amilyen szeretettel egy kisgyermek tér haza a hosszú útról édesanyjához, hogy megmutassa, mit is tanult” – mondta Hrubík Béla, aki a jelen lévők között név szerint köszöntötte a napokban 60. életévét ünneplő galántai Mézes Rudolfot, a Csemadok alelnökét, a műsor főrendezőjét.
Elsőként a Nagymegyeri Igricek Népdalkör lépett a színpadra, bemutatták a Tréfás párosítót, Barsi Ernő összeállításában. Őket követte a nagymácsédi Hrbácsek Réka, aki Garai István Kodály és Galánta című gondolatait tolmácsolta. A felvidéki rendezvények sikeres vendégszereplőjeként a kecskeméti Tánczik Zsófia is bemutatkozott, Vieuxtemps d-mol hegedűversenyének első tételét adta elő, Gémesi Adrienne zongorajátékának kíséretében. A felsőszeli Szabó Rebecca egy mátyusföldi népmesét mondott el A makrancos lányról. Ezt követően az Alsószeli Kisvarsás Néptáncegyüttes következett a Lagzi a libalegelőn elnevezésű műsorukkal. A dunaszerdahelyi székhelyú Csallóközi Gyermektánccsoport a Csallóközi eszközös táncokat mutatta be, majd ismét csallóközi táncok következtek – ezúttal a Callóközi Néptánegyüttes előadásában. Ezután énekszó csendült fel a Művészetek Palotájának Üvegtermében, a nagymegyeri Petro Krisztina népdalénekes egy népdalcsokrot adott elő Bartók Béla gyűjtéséből. A somorjai Kis Csali Néptáncegyüttes bemutatta a Kőketáncot és a Mátyusföldi gyermekjátékokat. Tardoskedd táncait a Nemeskosúti Berkenye Néptáncegyüttes tagjai ropták. A nagymegyeri Igricek Citerazenekara zalai tréfás dalokat adott elő. Juhos Tamasa mesemondó Felsőszeliből A lusta asszony című mátyusföldi népmesét adta elő. Felsőszelinél maradva a Höcögők Néptáncsoport eljátszotta a Mátyusföldi lakodalmast, majd ismét a Berkenye táncosai következtek – ezúttal zobori táncok voltak a színpadon. Kiss Virág (Felsőszeli) zoboraljai népdalokat énekelt. Benko Júlia (Síd) a Bolond faluról szóló palóc népmesével ajándékozta meg a résztvevőket. Benko Fruzsina és Cikó Hajnalka Fülekről medvesaljai népdalokat adtak elő. Az ugyancsak füleki Kis Rakonca Gyermek Néptáncegyüttes a Szépen hasad a hajnal és a Farsangtemetés a Medvesalján című műsorait mutatta be, majd a Csallóközi Gyermektáncegyüttes gömöri táncokat, a Csallóközi Néptánegyüttes a Pozdišovcei csárdást, a Berkenye Néptáncegyüttes pedig Kokavai táncokat adtak elő. Somorjáról a Nagy Csali Néptáncegyüttes is fellépett – A kassai szőlőhegyen című programjukkal.
Nagy sikerük volt a bábcsoportok fellépésének is. A galántai Manócska Bábcsoport Kaló és Gilze cigány népmese feldolgozását, a diószegi Diócska Bábcsoport A nyúl és a sün versenyfutását, a pozsonyeperjesi Ugri-Bugri Bábcsoport pedig Grimm híres meséjét, a Szépség és szörnyeteget mutatták be.
Este a felvidéki Kodály-napok kórushangversenyét tartották meg a Bartók Nemzeti Hangversenyteremben, a kettős Kodály-évforduló, a zeneszerző, karnagy, népzenekutató születésének 130. és halálának 45. évfordulója alkalmából. Az esten fellépett a tavaly májusi XV. Kodály Napokon, a szlovákiai magyar felnőtt kórusok országos minősítő versenyén legmagasabb minősítést szerzett három kórus, az Orsovics Yvette vezette nagymegyeri Janiga József Művészeti Iskola Leánykara, a révkomáromi Concordia Vegyeskar, Stubendek István vezetésével, és a galántai Kodály Zoltán Daloskör, melynek karnagya Józsa Mónika. A kórusok immár sokadszor bizonyították, hogy a gyermekkorát Galántán töltő Kodály Zoltán hagyatékát a Felvidéken őrzik, ápolják, és átadják az utókornak.
Hamarosan ismét felvidéki program lesz a Művészetek Palotájában. Május másodikán a Ghymes együttes ad koncertet Akusztik koncertjeinek mintájára, de koncertszínpadi körülmények között. A Kossuth-díjas Szarka testvérpár vendégművészt is hívott Újhelyi Kinga énekesnőszemélyében, akit a Mária musicalből is megismerhettünk.
Felvidék.ma, O.N.
Képgalériánk itt tekinthető meg.
