Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a magyarság fogyásához vezető problémák átfogó vizsgálatát sürgeti.
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a népesedési világnap alkalmából a Magyarság Házában tartott tanácskozáson azt mondta, a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma fogy, ennek fő okai – az elvándorlás, az asszimiláció, a születések számát meghaladó halálozási adatok – ismertek, azt kell megvizsgálni, mi vezet ezekhez a jelenségekhez.
Hozzáfűzte: ugyanakkor nem csak helyzetleírásra van szükség, hanem javaslatokat is ki kell dolgozni a kedvezőtlen folyamatok megváltoztatására.
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke kiemelte, Magyarország népességcsökkenésének problémáját a család és a munka összeegyeztetésének segítésével lehetne kezelni, ez azonban – tette hozzá – komoly társadalmi szemléletváltást is igényelne.
Hangsúlyozta, a világ népesedési problémáinak oka az, hogy a Föld egyes részein rendkívül gyors ütemben nő a népesség, míg más országokban csökken, és ott inkább a termékenység növekedését kellene segíteni. Jelenleg 1,2 milliárd ember él a fejlett országokban, és 5,7 milliárd a fejlődőkben, és ez a nagy különbség tovább nő, 2100-ra már 13 és 87 százalék lesz ez a megoszlás – mutatott rá.
Az Európai Unió népessége jelenleg lassan nő, jórészt a bevándorlásnak köszönhetően. 2035-ig tovább gyarapszik a népesség, eléri az 520 milliót, 2060-ra azonban a mai szintre esik vissza – jegyezte meg. Közölte, a népesség csökkenése összefügg az elöregedéssel. Az európai társadalmak képe teljesen átalakulhat: a gyermekek aránya csökken, az időseké viszont a többszörösére nő. Magyarországgal kapcsolatban kiemelte, 1981 óta rendre csökken a népesség, és e folyamat tartóssága egyedülálló a világon.
Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földrajztudományi Intézetének igazgatója arról beszélt: a XV. század végén a Kárpát-medence lakosságának kétharmada magyar volt, a XVIII. század végére azonban a belső háborúk, a török hódoltság időszaka és azt követő felszabadító harcok eredményeként egyharmadra csökkent ez az arány. A XIX. században viszont „túlnyomórészt önkéntes magyarosodás” indult, etnikai szempontból egyre homogénebbé vált a Kárpát-medence, és ezt a folyamatot csak a trianoni békeszerződés tartóztatta fel – idézte fel. Hozzátette: a XX. század elejére 48 százalékra módosult a magyarok aránya a térségben. Az első világháborútól napjainkig a mai Magyarország területén fokozódott a „magyar etnikai előretörés”, a trianoni határokon túl azonban visszaszorultak a magyarok – emlékeztetett.
Tóth Péter Pál, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója hangsúlyozta, a politikának el kell döntenie, hogy képtelennek tartja-e magát a kialakult helyzet megváltoztatására, és hagyja, hogy spontán folyamatok alakítsák a népesedést, vagy kísérletet tesz a népesedés befolyásolására. A kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére hosszú távú koncepciót kell kidolgozni – hangoztatta.
Véleménye szerint a parlamenti pártok konszenzusára épülő, átfogó, kiszámítható, parlamenti ciklusokon átívelő népesedési politikára és annak alárendelt családtámogatásra van szükség. Ennek kialakításában érdemes figyelembe venni a többi uniós tagállam jó gyakorlatát, hiszen nemcsak magyar jelenség az elöregedés és a népességfogyás – mutatott rá.
A tanácskozásra a népesedési világnap alkalmából július 11-én került sor Budapesten a Magyarság Házában.
KSH: az európai országok többségében csökken a népesség
Az ENSZ számításai szerint a Föld népessége a 21. század közepére kevéssel meghaladja a 9,3 milliárdot, az európai országok többségében – így Magyarországon is – azonban csökken a népességszám 2050-ig – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az MTI-t.
A KSH közölte: idén 25. alkalommal ünneplik világszerte a népesedési világnapot, mivel a Föld lakossága 1987-ben július 11-én érte el az ötmilliárdot. A Föld népessége tavaly októberben elérte el a hétmilliárdot, és bár az évszázad második felében lassul a népességnövekedés üteme, 2100-ra a bolygó lakóinak száma várhatóan átlépi a tízmilliárdos határt. Kiemelték: az európai országok többségében ugyanakkor a népesség csökkenésére lehet számítani. Az előrejelzések alapján Németországban, Oroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában, Lengyelországban, Portugáliában és Romániában esik vissza leginkább a népesség száma – írták. Hozzátették: ezzel szemben Nagy-Britannia, Franciaország, Írország, Norvégia, Spanyolország, Svédország és Törökország lakosainak száma jelentősen meghaladja majd a tavalyi értékeket.
Magyarország azon országok közé tartozik, ahol várhatóan csökken a népesség – hangsúlyozták. Mint rámutattak, Magyarország helyzete annyiban kedvezőtlenebb az Európában megfigyeltnél, hogy immár több mint három évtizede folyamatosan csökken a népesség. Az elöregedő és fogyó népességű országban a népesség természetes utánpótlását jelentő termékenység tartósan nem éri el a reprodukciós szintet, és ez magas és lassan javuló halandósági értékekkel társul – írták. Emlékeztettek: a magyar népesség száma 2011-re 10 millió alá, az 1960-as években mért szintre süllyedt. A lakosság száma az előző népszámlálás óta – Pest és Győr-Moson-Sopron megye kivételével – az ország valamennyi területén csökkent – mutattak rá. Hozzáfűzték: a községekben élők aránya csökkent, a városokban élőké enyhén nőtt, míg a főváros népesedési súlya nem változott.
Kitértek arra is, hogy Magyarországon a 65 évesnél idősebbek aránya 2005-től rendre meghaladta a gyermekekét. 2012. január 1-jén száz gyermekkorúra csaknem 117 időskorú, azaz 65 évesnél idősebb jutott, szemben az egy évvel korábbi 115-tel – írták. Kifejtették: az ENSZ szerint 2050-ben 719 millió ember otthona lesz Európa, 20 millióval kevesebbnek, mint 2011-ben. Ezt követően további mérséklődésre számítanak a szakértők, 2100-ra 675 millióra esik vissza a népességszám, így a kontinens részesedése a világ népességéből több mint harmadával csökken a 21. században – mutattak rá.
Kiemelték, a természetes fogyást a nemzetközi migrációs folyamatok mérséklik. Tavaly az EU 27 tagállama közül a népesség száma nyolcban fogyott, közülük hat ország 2004-ben vagy az után csatlakozott a közösséghez. A népességfogyást Bulgáriában, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Romániában és Portugáliában tovább erősítette a kivándorlás okozta veszteség, míg Magyarországon a bevándorlás fékezte a folyamatot – közölték.
Azt a problémát, hogy a felnövekvő generációk lélekszáma szinte Európa-szerte 25-40 százalékkal kisebb szüleik nemzedékéénél, eddig legsikeresebben az ír és a francia társadalompolitika orvosolta – jegyezték meg. Az unióban e két országon kívül Nagy-Britannia és a skandináv országok a legmagasabb, Lettország, Magyarország és Portugália a legalacsonyabb termékenységűek. Dél-, Kelet- és Közép-Európát összességben alacsonyabb termékenységi arány jellemzi, mint Észak- és Nyugat-Európát – foglalták össze.
MTI nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34729,34739,34724″}
