A Csemadok Somorjai Alapszervezetének szervezésében augusztus 20-án Somorjára érkezik és előadást tart a rovásírás kutatás két jelentős képviselője, Friedrich Klára és Szakács Gábor. A vetített képes előadás címe: Felvidéki rovásírásos emlékek.
Szakács Gábor az eddigi utolsó Kárpát-medencei Rovásírásverseny (2011) magyarországi döntőjének (Pécs) volt a szervezője. Azóta nem voltak ilyen Kárpát-medencei versenyek, aminek sajnos látszanak is a következményei, de ennek okait hosszadalmas lenne leírni.
Friedrich Klára sokáig tanárnőként dolgozott, férjével az utóbbi 20 év alatt kb. 600 előadást tartottak a rovásírásról a Kárpát-medencében.
Klára és Gábor több mint húsz esztendeje tanulmányozzák, kutatják, terjesztik és oktatják a rovást. Húsz évvel ezelőtt, aki ismerte és használta a rovásírást különcnek számított. Ma több ezer magyar fiatal és idős ismeri és büszkén használja, mert úgy gondolják, hogy magyar létük, megmaradásuk egyetlen eszköze az ősi tudás megőrzése, és továbbadása. Ezt a tényt felismerte Friedrich Klára és Szakács Gábor és ezért a célért munkálkodnak, tesznek. Megalakították a Forrai Sándor rovásíró kört melynek célja a rovásírás terjesztése.
Az előadók ezen kívül több tucatnyi rovásírás oktató, ismeretterjesztő, kutató munkát jelentettek meg, könyvek, folyóiratok, előadások keretében valamint felhasználva az elektronikus terjesztés minden formáját, terjesztik a rovásírást a Kárpát-medencében.
A rovásírás kutatók előadása az augusztus 20-i megemlékezés után lesz a somorjai Mozi clubban, 19:15-től. Szakács Gábor és Friedrich Klára könyveket is hoz magával a bemutatóra, pl. a Rovásírás tankönyvet a Felvidéki rovásemlékek címűt, stb.
A rovásírás a magyarok elődeinek írása, nemzetünk legrégibb és legértékesebb szellemi kincse, amely bizonyítja több ezer éves jelenlétünket a Kárpát-medencében, valamint a szkíta-hun-avar-magyar folytonosságunkat. Ugyanakkor ésszerű, szép és még játékos is. Igazán illik rá a mondás, hogy az Isten is jókedvében teremtette.
A rovásírás a betűírások közé tartozik.
Rovásírásunk magyar nyelvünk hangjaihoz tökéletesen igazodott, minden hangjára van betűnk, ezért azt mondhatjuk, hogy együtt fejlődött az anyanyelvünkkel, nem pedig kölcsönzött, azt nem vettük át senkitől!
Az előadásról az Eseménynaptárunkban is olvashat ITT>>>.
MJ. Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53673,45377″}
