Orbán Viktor és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök azt javasolják, hogy az Európai Unió szeptember 16-i pozsonyi csúcstalálkozója foglalkozzon az európai hadsereg felállításával is. Mindkét politikus pénteken Varsóban nyilatkozott, mielőtt megkezdődött a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kormányfőjének találkozója, amelyen Angela Merkel a német kancellár is részt vett.
Orbán Viktor szerint „az Európai Unióban első helyre kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.”
„Meglehet ma is (Varsóban) valamiféle közös nevezőre jutunk, körvonalazódnak bizonyos pontok, amelyeken Pozsonyban meg tudnánk egyezni. Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitát kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is” – vélekedett Bohuslav Sobotka. A külső és belső biztonsági ügyekben szerinte javítani kell a tagállamok együttműködésén.
Beata Szydlo lengyel miniszterelnök szerint az Európai Unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal, a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra.
Orbán Viktor az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén négy javaslatot tett le az asztalra az Európai Unió jövőjére vonatkozóan. Az Európai Unió alapszerződésének módosítását illetően úgy nyilatkozott, hogy ennek szükségességéről csupán a viták és a tárgyalások egy későbbi szakaszában lehet döntést hozni.
Robert Fico szerint szükség van arra, hogy a jövőben megváltozzon a kommunikáció az Európai Unió intézményei és a tagállamok között. Szerinte az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban is. A szeptember 16-i „pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani” – hangsúlyozta a szlovák kormányfő, akinek országa jelenleg ellátja az unió Tanácsának soros elnökségét.
Rámutatott, hogy hatalmas várakozások előzik meg a pozsonyi csúcstalálkozót, de ugyanakkor tény az is, hogy az egyes országok közti nézetkülönbségek is nagyok. Robert Fico szerint a jelenlegi nézeteket három csoportra lehet osztani: az első csoport szerint alapvető változásokra van szükség az EU-ban, a második csoport szerint semmilyen változásokra nincs szükség, míg a harmadik csoportot a középutas vélemények alkotják. „Ebből kifolyólag szükség van az álláspontok közelítésére, s ezért fontos a mai (varsói) visegrádi egyeztetés is” – szögezte le a szlovák kormányfő.
A brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot – emelte ki Angela Merkel német kancellár, aki első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette. Hangsúlyozta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több „közös akciót tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén.
A belbiztonság területén, amelyen „nem csak a terrorizmus elleni harcról” van szó, közös projektek egész sora vár megvalósításra – tette hozzá Angela Merkel.
Kiemelte, hogy a migráció ügyében különösképpen a „humanitárius felelősségvállalás”, az afrikai országokkal kialakítandó „migrációs partnerség” és a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az „illegalitás elleni küzdelem” kérdéséről szükséges tárgyalni.
A négy miniszterelnök, valamint Angela Merkel ezúttal, szokatlan módon, nem a tárgyalások után, hanem azok előtt nyilatkoztak. A találkozó után már nem volt sajtóértekezlet.
