Nánán a Csemadok 2010-ben Trianon-emlékkövet állított az emlékparkban. Azóta minden év június 4-e táján megemlékezést tartanak a Csemadok szervezésében. A rendezvény lassan régiós eseménnyé nő.
Június 2-án, ezen a viharos, zivataros délutánon is itt gyülekeztek a helyi emlékezők, akikhez Esztergomból, Párkányból és más településekről érkezettek is társultak.
A rendezvény az emlékműnél Fehér László esztergomi tárogatós szólójával kezdődött, majd a vihar miatt a kultúrházban folytatódott. Főleg helyi óvódás, iskolások, énekes és éneklőcsoport szerepeltek magyar egyházi, nemzeti énekek tolmácsolásával. Verssel és énekkel közreműködött még Szulényi Valéria Párkányból és Pálmai József Dömösről.
Mécsesek az emlékműnél (Fotó: Dániel Erzsébet)
A megemlékezés vendégei között ott volt Farkas Iván megyei képviselő, Góra Mónika páldi polgármester, az MKP járási elnökségi tagja, valamint Fóthy Zoltán esperes Párkányból.
Beszédet mondott Popély Gyula történész, aki az 1919-es cseh megszállás előzményeit és lezajlását vázolta. Megemlékezett azokról az áldozatokról, akiknek életét száz évvel ezelőtt Felvidék-szerte a cseh légiósok golyói oltották ki. Róluk is szólt az emlékezés, hiszen Nánán is tíz áldozata volt a száz évvel ezelőtti tragikus eseményeknek.
A másik szónok az esztergomi Steindl Balázs, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat alelnöke volt, aki a megemlékezés és az összetartozás lényegét foglalta szavakba (a beszéde ITT olvasható).
A Dorna Mónika tanítónő tolmácsolásában felcsendült Isten hazánkért kezdetű szenténeket a továbbiakban már közösen folytatta a szép számban megjelent közönség. A megemlékezés végére a rossz idő is elmúlt és a résztvevők meggyújthatták mécseseiket az áldozatok emléktáblájánál, illetve a Trianon-emlékkőnél. A rendezvény a magyar himnusz eléneklésével zárult.
