A Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagysikerű produkciója, A Tenkes kapitánya bécsi bemutatóján a közönség színültig megtöltötte az Akzent Színház termét. A bécsi bemutatót – amely a Magyarság Háza és az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Club szervezésében valósult meg a II. Rákóczi Ferenc-emlékév keretében – további turnéhelyszínek követik szerte a Kárpát-medencében. A következő állomások Beregszász, Székelyudvarhely, Komárom és Kolozsvár.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Kárpát-medence tizenegy helyszínén mutatja be A Tenkes kapitányát, Bécs a hetedik helyszín.
Fotó: Filep István
A Tenkes kapitánya egy olyan kor emlékét idézi fel, amely a magyar történelem sok más epizódjához hasonlóan nem az eredményétől vált dicsőségessé, hanem attól, hogy igaz ügyért folyt – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán este, október 9-én Bécsben a zenés, táncos színpadi mű bemutatóján.
„A többi nemzettel együtt építsük tovább azt az Európát, amelyért a kuruc harcosok az életüket áldozták” – buzdított az államtitkár.
Potápi Árpád János az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a magyarságot láthatatlan kötelék fűzi össze; vannak ugyanis olyan mondatok, versek és dallamok, amelyek „lélekben együtt találnak minket”; ilyen a Rákóczi-nóta vagy A Tenkes kapitányának története.
Hozzátette: a történelmi filmeknek, a zenés, táncos daraboknak a legfontosabb célja a hazafias nevelés és a gyermekek nemzeti identitásának megerősítése.
Fotó: Filep István
A Tenkes kapitánya című zenés, táncos darab az 1964-ben Zenthe Ferenc főszereplésével elkészült történelmi kalandfilm adaptációja Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa koreográfiájával.
Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus az MTI-nek azt mondta: a film legizgalmasabb jeleneteit írták át színpadra, a siker pedig bizonyítja, hogy a tánc nyelvén is élvezetes a produkció. A történet a magyar identitás része, ezért ennek népszerűsítése a Kárpát-medencei magyarság körében különösen fontos. Nem elhanyagolható az sem, hogy „a sok elveszett forradalom után lehet egy kicsit nevetni” – tette hozzá.
Az előadássorozatot a II. Rákóczi Ferenc-emlékév alkalmából tartják meg. Az Országgyűlés abból az alkalomból nyilvánította emlékévvé az ideit, hogy a vezérlő fejedelmet 315 évvel ezelőtt választották erdélyi fejedelemmé Gyulafehérvárott.
(mti, Felvidék.ma)
