A COVID-19 okozta világjárvány második hullámában nagyon ellentmondásos helyezetben van a világ. Hiszen már 42 és fél milliónál is több a világszerte megfertőzöttek száma, a halottaké 1,1 millió felett. Miközben mindenki várja a megmentő vakcinát, egyre több ország borul vörösbe a járvány világtérképén. Az ismét és még erőteljesebben ránk szakadó bezártságban mi ellenpontozhatja a félelmet, a vírusfóbiát? Az első hullám tapasztalatai során voltak, akik sajátos módon próbálták meg a lelki, mentális, hitbeli ellensúlyozást, ellenpontozást. Nem eredménytelenül. A tapasztalatokról kérdeztük dr. Békefy Lajos nyugalmazott református börtönpasztorológust, közírót, a világjárvány lelki összefüggéseinek kutatóját.
Tiszteletes Úr a legnehezebb első hullám idején is kereste a lelki ellensúlyokat. Miben találta meg ezeket, amiket aztán meg is osztott több magyar és angol nyelvű írásában sokakkal?
Valóban próbáltam mindent az Ige szempontjából mérlegelni, s az erős egyoldalú járványfélelemben, az első sokk idején a felszabadító másik dimenziót megkeresni és megfogalmazni, felmutatni. Ez a sub speciae aeternitatis, a járvány biblikus-keresztyén értelmezése. Hiszen többféle értelmezését adták a Biblia történetei, az Ó-, és az Újszövetség a járványoknak, leprának, pestisnek. Érdemes tanulmányozni, hogyan gondolkodtak erről a az ókor nagy teológusai, majd a reformátorok. Hiszen Luther, Kálvin, Wittenberg, Genf és az akkori Európa számos alkalommal nézett szembe a fekete halállal.
Mi volt a legfőbb tanulság?
Szerintem Kálvin az Institutioban fején találta a szöget. Nem zárta ki azt az értelmezést, hogy minden járvány valamiképpen büntetés is az emberi összevisszaságra, de a svájci reformátor sokkal inkább a figyelmeztetést, az intést, az ébresztést látta a súlyos járványokban. Így fogalmazott: a járványokban Isten egy szempillantásra magára hagyja az emberiséget, hogy megtapasztalják, mire is mennek Isten nélkül. Felfuvalkodottságukban, elbizakodottságukban. Hogy aztán újra Hozzá meneküljenek. Nagyobb Istenre és egymásra figyeléssel, bűnbánattal, azaz annak erkölcsi mérlegelésével, mi mindent tettek Isten és önmagunk, embertársaik ellen, majd fegyelmezettebb életvitellel próbálták meg gyógyítani a maguk okozta pusztítás sebeit.
Röviden: minden járvány annak fájdalmas megtapasztalása, hogy valamit nagyon-nagyon elrontottak/elrontottunk. S egyben annak a sürgős átgondolása és meglépése, mit és hogyan lehetne másként csinálni. Barth Károly, a múlt század legnagyobb protestáns teológusa szerint:
Ha az elefánt benn van már a porcelánboltban, nem az a kérdés, hogyan jött be, hanem az a pillanat parancsa, miként lehet úgy kivezetni onnan, hogy a legkisebb kárt okozza a törékeny porcelán világban…
Fotó: Dóra B.
És Ön miben látta a „kivezetés” esélyét az első hullámban és miben látja most?
Röviden: a vakcina intenzív keresése, az odaadó egészségügyi ellátás mellett Isten akaratának a megértésében és követésében. Alig indult el a borzalmas járvány Kínában, ottani angol keresztyén újságokkal állván kapcsolatban, naponta olvastam az egyre elrettentőbb számokat az áldozatokról és wuhani keresztyén testvéreim segélykiáltásait. Már februárban elkezdtem a világhálón megjelenő imákat gyűjteni, fordítani a világ minden részéből.
Majd a nagy imafelhívások és világméretű imaláncok interkontinentális nagy lelki egymásba kapaszkodását követtem személyes imákkal. Például a Billy Graham-féle március eleji világima felhívását. Áprilisra már 50 oldalas imakönyv állt össze magyarul a világ sok egyházából származó COVID-IMÁKKAL, pontosabban anti-COVID imákkal. Ezek egy részét Kínában is lefordították. Majd sikerült a hazai legelzártabb intézet, a büntetés-végrehajtás számára összeállítani egy imafüzetet, s májusban az országos parancsnokság megértő támogatásával az összes börtönbe megküldeni a börtönlelkészeknek szabad felhasználásra. Nyugdíjas börtönlelkészként így próbáltam hasznosítani ismereteimet és kapcsolataimat a fogvatartottak, s ahol igénylik, az állomány számára. Nemrég a Börtönújság megtisztelő módon három oldalon nyilvánosságra hozta ezt a kezdeményezést és imákkal illusztrálva ajánlotta azok használatát az Olvasóknak. Most újra, s talán még inkább nagy szükség van ezekre az imádságokra.
De nem csak a COVID-imákat írta és kezdeményezte Tiszteletes Úr…
Valóban így van. Mivel szenvedélyes publicista is vagyok, gyermekeim szerint grafomán, s naponta szemlézem a cikkíráshoz a világhálón a nemzetközi sajtót, egyházit és nem egyházit, az első COVID-hullám vége felé egy fantasztikus svájci kezdeményezésre akadtam. Uwe Habenichst st.-galleni református lelkész kollégám ugyancsak eredeti ötlettel állt elő a legnagyobb bezártság idején. Javasolta COVID-Biblia, vagy ahogyan ő nevezte, a vírus másik megnevezésével, Korona-Biblia megalkotását. Azaz a Biblia egyes fejezeteinek kézírásos másolását, összegyűjtését, s végül Bibliaként kiadását. Mint a kézmásoló szerzetesek korában, 7-800 évvel ezelőtt.
Elképesztő visszhangja lett az ötletének. Pár hét alatt Svájcból, de még az USA-ból is lettek modern kéziratmásolók, akik a legkülönbözőbb stílusban, írásmóddal és nyelven kezdték el másolni a Szentírást.
És közben elmélyedtek az üzenetben, személyes válaszokat kerestek és kaptak is bizonyos kérdéseikre, valamint bibliaismeretük is felfrissült vagy gazdagodott. Igen értékes munka, s főként mentális épségben tartó eszköz is a világjárvány okozta félelem, bizonytalanság ellensúlyozására. És mindig kéznél van! Aztán írtam erről a nagyszerű Biblia-alkotásról itthon és határon túl is cikkeket, s mit ad Isten?
Mit ad Isten? Úgy tudom, Nagyváradon visszhangra talált a St. Gallen-i kezdeményezés…
Igen. Óriási meglepetést, még nagyobb Isten iránti hálaadást keltve a szívemben. Jelentkezett e-mail-ben Vincze Judit nagyvárad-csillagvárosi lelkésznő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület missziói tanácsosa azzal a jó hírrel, hogy meghirdették kerületükben is a magyar COVID-Biblia megalkotását. És már sok-sok asszonykéz másolja is. Azt remélik, okkal-joggal, hogy a trianoni békediktátum által kikényszerített egyházkerület 100 évvel ezelőtti születésére emlékezve, aminek 2021-ben lesz az évfordulója, a történelmi és a járványügyi hatalmas károkozás fölötti lelki győzelem testamentumaként letehetik majd az ünnepi hálaadás asztalára ezt a magyar COVID-Bibliát.
Óriási, ahogyan Isten leleményesen munkálkodik közöttünk. Arra gondoltam, hogy ez a kézi másolás is lehetne Kárpát-medencei mozgalommá, mivel sajnos a világjárványt nem fogjuk gyorsan magunk mögött hagyni. Hány kézírásos Biblia születhetne így kézzel írva a Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Horvátországban?! Én úgy látom, a történelem Uraként Szentháromság Istenünk nagyon is dolgozik még a járvány idején is azon, hogy népe, az Őt keresők számára eszközöket kínáljon, hogy ők maguk ne váljanak tehetetlen eszközeivé, áldozataivá, reménytelen kiszolgáltatottjaivá a járványhelyzetnek. Ez a hitnek olyan dimenziója, amit nem pótolhat semmi, de ez mindent képes pótolni és ellensúlyozni. Korábban éppen Váradon és tavaly Temesváron, a romániai forradalom kitörésének 30. évfordulóján tartott egyhetes konferencián, amit a történelem Ura akaratából Tőkés László református lelkipásztor 30 évvel ezelőtti történelemfordító helytállásának a tiszteletére is rendeztek, megírhattam a Szolid Temesvári Hitvallást. Ennek kapcsán ismételten csak egy mondatot fogalmazhattam meg: ultima ratio – oratio.
Prima et ultima ratio – oratio – mit jelent ez?
Azt, hogy a végső értelmes lépés az emberi életben az imádság. Ha már más eszközünk nem marad. Ehhez a világjárvány tapasztalatával hozzátehetem az első szót is: prima et ultima ratio – oratio.
Az első és a végső észszerű, egyetlen igazi egzisztenciális lehetőségünk az imádság.
Így született meg Isten akaratából a COVID-BIBLIA és jöttek létre a lelki győzelem és a remény bizonyosságként a COVID-IMÁK. Mindezért egyedül Istené a dicsőség. Bárcsak megértené minél több ember, éppen most, a reformáció hónapjában, hogy az emberileg tekintve rettenetes világjárványnak van egy Isten felőli olvasata és dimenziója is. Hiszen Luther himnuszai és a magyar reformátorok gyönyörű hitvalló énekei értelmében így kell fogalmaznunk: az Ige kőszálként megáll pusztulás és rom fölött. Megszégyenül, aki bántja – félelemmentessé, aggódástól szabadulóvá és reménykedővé lesz az az ember, aki tiszteletben tartja és befogadja a második vírushullám és a fenyegető harmadik vírushullám előtt is Isten vezetését…
