A nánai székhelyű LIMES-ANAVUM Regionális Honismereti Társulás kezdeményezéséhez csatlakozott Bény Község Önkormányzata, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya és a helyi kulturális csoportok, amikor a falu szülöttére, Csókás Ferencre, a Felvidék déli régiójának értékmentőjére emlékeztek halálának 20. évfordulóján.
„…mert talentumot adott nekem az Úr.”
A vendégeket Kremmer Szabolcs polgármester köszöntötte a bényi kultúrházban, így Feri bácsi családjának tagjait, a gyermekeket, az unokákat, a dédunokákat, a helyieket és a régióból érkezetteket.
A Rozmaring Néptáncegyüttes és a Búzavirág Éneklőcsoport népdalokat énekel (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Az ünnepi visszaemlékezést Dániel Erzsébet, a több mint húsz éve működő Limes Anavum társulás elnöke tartotta, aki elmondta: „Csókás Feri bácsi nemcsak a bényieké volt, nemcsak a régióé volt, de az egész Kárpát-medence néprajzi életének nagyjai között is ismert volt, és nemcsak ott volt, de emléke mindmáig ott maradt.
Tőle tanultak sokan népi szokásokat, tisztelni és szeretni a múltat, az elődöket, s legfőképpen az Istent, amire ő a fiatalokat is tanította. Több ifjúsági és felnőtt csoportjában az ifjak erkölcsi nevelése volt a legfontosabb, a régi szokások megismertetése és feldolgozása mellett. Minden erejét, idejét arra szánta, hogy a gazdag örökséget, amit kaptunk, átadjuk az utódoknak.
Vele, s mellette voltak mindig kedves családtagjai, felesége, gyermekei, unokái mindig mindenben támogatták őt, és együtt szerepeltek a nagy színpadokon is.
Régi filmfelvétel a Feri bácsi által gyűjtött karácsonyi hagyományokról (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Végtelen tisztelet volt benne népe, faluja, a falu papjai iránt, mert ő igazi keresztény katolikus ember volt, nagy-nagy alázattal, hittel, szeretettel. Magyarsága és hite soha, semmilyen körülmények között nem volt eladó, feladó. Nyíltan vállalta, s ezért volt ott minden bennünket érintett megmozdulásban, szereplésben. Hitte, hogy követik őt majd az utódok, ő „csak” példát mutatott”- majd így folytatta:
„Kiapadhatatlan kút a népéleti forrás, melyet feldolgozott, lejegyzett, továbbadott. S ami emberi nagyságának legnagyobb erénye volt, a végtelen szerénység és alázat. Nem vágyott hírnévre, kitüntetésekre, ő a talentumot, amit kapott, természetesnek tartotta, hogy átadja.
Emlékezők, a Csokás Ferenc-emléktábla előtt (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Nekem, és gondolom nagyon sokunknak példaképe volt, sokat tanultunk tőle. A kurtaszoknyás falvak felélesztése is az ő érdeme. Hihetetlen energiával, biciklivel járta be a 7 falut, s összefogásra kérte őket. És sikerült, mert hite volt, és hitele volt szavának. Szenzációs események voltak azok az évek, jómagam is végigjártam a rendezvényeket azokban a falvakban.
Ajándék volt ő nekünk, Isten ajándéka, ezért kell őrizni emlékét! Mert a múltat, ha elfeledjük, nem lesz jövőnk, s akik e múltat éltették, őket nem szabad feledni” – hangsúlyozta Dániel Erzsébet.
Dániel Erzsébet köszönetet mond a társrendezőknek és az emlékezőknek (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Az emlékezők megtekintették azt a régi felvételekből összevágott kisfilmet, melyben Feri bácsi a falu közösségével tette élővé a hajdani szokásokat, melyeket összegyűjtött és lejegyzett. A filmet Himmler György és Vank Ernő készítette.
Az utókorra hagyott filmfelvételeken felelevenednek a karácsonyi népszokások, a regrutabúcsúztató, a lakodalmas szokások, a húsvétot megelőző tojásszedés vidám szokása, az aratást bezáró kenyérünnep és a Tavaszi Hadjárat emlékünnepség. Feri bácsi nem csak a falu szokásait jegyezte le és tette élővé, de verseket és történelmi játékot is írt. Ilyen volt az István nagyfejedelem című játék, melyet a falu fiataljai adtak elő azon a Szent István-napi ünnepségen, amikor Feri bácsi megkapta a Bény Község Díszpolgára kitüntetést.
Az emlékszobában (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
„Mert talentumot adott nekem az Úr”… -mondta, amikor megköszönte a kitüntetést, majd így folytatta: „hogy teljesítettem-e a küldetésemet, majd kiderül az örök életben, amikor az Úr színe előtt állok” – szólt a hangja a régi felvételen.
A rendezvényen Hugyec Zsófia diáklány bényi népdalokat énekelt, majd mesébe foglalta a kurtaszoknya történetét. Berényi Kornélia Sajó Sándor A magyar kereszt című versét tolmácsolta. A rendezvényen felléptek a helyi hagyományőrző csoportok, a Rozmaring Néptáncegyüttes és a Búzavirág Nyugdíjas Éneklőcsoport.
Feri bácsi gyöngybetűivel lejegyzett hagyományok gyűjtése (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Az emlékezők a bényi tájház falán elhelyezett emléktáblánál rótták le kegyeletüket. Az emléktáblát ugyancsak a Limes Anavum társulás és a bényi önkormányzat állíttatta 2011-ben. A koszorúk és a virágok elhelyezése után megtekintették az emlékszobát, ahol Feri bácsi tárgyi emlékeit őrzik.
Csókás Ferenc 2002-ben, 75 évesen adta vissza lelkét a Teremtőnek. Feleségével közös sírban nyugszik a bényi temetőben. Sírjánál is megálltak és mécsest gyújtottak a rá emlékezők és elmondtak egy-egy imát, elgondolkodva a bibliai sorokon: „Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.” (Dániel Könyve 12.3.)
Emlékezők a temetőben (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A rendezvény a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
