A Copernicus európai klímaszolgálat szerint valószínű, hogy a 2024-es év a feljegyzések kezdete óta számított első év lesz, amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5 fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlaghőmérsékletet. A bolygó eddigi legmelegebb nyara volt az idei, így valószínű, hogy az idei év lesz az emberiség által mért legmelegebb év a Földön – közölték.
Az időjárásban már tavaly is rekordok dőltek meg, de az idei hőmérséklet ezeket is túlszárnyalta. A párizsi klímaegyezmény céljai azonban egyelőre nem tűnnek elérhetetlennek, mivel ebben az esetben a hosszú távon mért átlagértékeket veszik alapul. A Copernicus feltételezése szerint az idei átlaghőmérséklet globális vonatkozásban 1,55 fokkal meghaladhatja a 1850-től 1900-ig terjedő időszakban mért átlaghőmérsékletet. 2023-ban ez a különbség 1,48 fok volt.
A párizsi klímakonferencián részt vevő országok célul tűzték ki, hogy az ipari forradalom előtti szinthez képest a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedését 2 °C alatt tartják, sőt törekednek arra, hogy már 1,5 °C-nál korlátozzák a felmelegedést.
Az intézet jelentése szerint a felszíni átlaghőmérséklet június eleje és augusztus vége között 16,82 Celsius-fok volt, azaz 0,71 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1991-től 2020-ig mért augusztusi átlaghőmérséklet. Hozzátették: 2024 augusztusa 1,51 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet; ez a tizennégy hónapos időszak 13. hónapja, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint 1,5 Celsius-fokos értékét.
„Amit látunk, az nem csupán egy véletlenszerű ingadozás, nem a klíma furcsasága, amely a bolygó éghajlatát befolyásoló számos tényező közül néhány meglepő kombinációjának köszönhető, hanem egy aránytalan hatás, amelyet az üvegházhatású gázok hosszú távú felhalmozódása idéz elő a légkörben” – mondta Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója.
„Míg a tavalyi rekordmeleg egy részét az El Nino jelenség okozta, ez a hatás már megszűnt, vagyis idén a fő hajtóerő egyértelműen a szén, az olaj és a földgáz elégetéséből eredő, hosszú távú, ember okozta klímaváltozás” – tette hozzá.
Az előrejelzések szerint a La Nino jelenség, vagyis a Csendes-óceán középső részének átmeneti természetes lehűlése miatt az év utolsó négy hónapjában már nem várhatóak olyan rekordok, mint az elmúlt másfél évben. Ahhoz azonban valószínűleg nem lesz elég hűvös, hogy 2024-ben ne dőljön meg az eddigi éves hőmérsékletrekord. „Jelentős lehűlés lenne szükséges az elkövetkező hetekben ahhoz, hogy mégse az idei év váljon a legforróbb nyárrá, erre utaló jeleket azonban egyelőre nem látunk” – jelentette ki Carlo Buontempo.
Samantha Burgess, a klímaszolgálat igazgatóhelyettese azt mondta: az idei nyár szélsőséges időjárási jelenségei vélhetően csak erősödnek, egyre súlyosabb hatást gyakorolva az emberekre és a bolygóra, amennyiben nem tesznek lépéseket az üvegházhatású gázok csökkentésére.
A Copernicus feljegyzései 1940-ig nyúlnak vissza, de vannak olyan amerikai, brit és japán feljegyzések, amelyek már a 19. század közepén kezdődtek.
Ezek azt mutatják, hogy az elmúlt évtized volt a legmelegebb a rendszeres mérések kezdete óta, és egyes tudósok szerint ezzel együtt a legmelegebb az elmúlt 120 ezer évben.
(NZS/Felvidék.ma/teraz.sk/hu.euronews.com)
