Lesz folytatása az Aranycsapat mítoszának; ha Sárosiék és Puskásék eljutottak egykor a csúcs közvetlen közelébe, akkor az utódoknak is képesnek kell lenniük erre – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Puskás Múzeum megnyitóján hétfőn Budapesten.
Amikor másfél évtizede hozzáfogtunk, hogy újjáépítsük a magyar labdarúgást, a világ és a magyarok kedvelt sportága itthon romokban hevert. Szinte hihetetlen, hogy amiben egykor a világ legjobbjai között voltunk, abban fél évszázad alatt csaknem eltűntünk a térképről – idézte fel a kormányfő.
Hozzátette: hiába számított Magyarország a labdarúgásban nagyhatalomnak, a vasfüggöny mögé zárt, elszigetelt, erőszakosan amatőrré tett és államosított, korábban virágzó profi labdarúgó élet lassan hozzászürkült a kommunisták egyhangú világához.
„Ruszkik haza, éljen a magyar szabadság, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” – idézte az egykori szlogent, kiemelve: a kommunizmus lényegét tekintve internacionalista, a futball azonban nemzeti.
Emlékeztetett arra is, hogy a kommunisták félbehagyták a háború után nemzeti egyetértésben építeni kezdett Népstadion munkálatait, a magyar futball kegyvesztettségének monumentális jelképeként itt maradt a felemás, félbehagyott aréna.
Százéves álom vált valóra, amikor öt évvel ezelőtt megnyílt az újjáépült Népstadion. Az azóta eltelt öt évben az új stadion felnőtt világhírű elődje örökségéhez, sőt bizonyos szempontból túl is szárnyalta azt – jegyezte meg.
Most először sikerült elérni, hogy a válogatott idehaza játsszon Európa-bajnoki csoportmérkőzést. Soha azelőtt európai kupadöntőnek nem lehetett otthona Budapest, mi pedig az elmúlt öt évben rendeztünk hármat is, mi több, immár a 2026-os Bajnokok Ligája döntőt is kiérdemeltük. Térségünkben csak egyszer, jó fél évszázada fordult elő ilyesmi – sorolta.
Hozzáfűzte azt is: a járvány idején a Puskás Arénát választotta otthonául a Manchester City, a Liverpool, a Lipcse, a Tottenham, és ma már mindennapos, hogy nálunk rendezi hazai meccseit Fehéroroszország és Izrael válogatottja, de számos esetben ezen országok klubcsapatai is.
Emlékeztetett arra, hogy 2002-ben előfordult: alig néhány száz ember jelent meg egy válogatott meccsen, ma ellenben órák alatt fogynak el a jegyek a válogatott mérkőzéseire a 60 ezres Puskás Arénában.
A magyar futball saját jogon is elhozta ide a közelmúltban a Juventust, a Barcelonát, a német, az angol, a portugál, a francia, a holland, a szerb válogatottat, és néhányat le is győzött már közülük.
Köszönet mindenkinek, aki elhitte, hogy Magyarország ezt meg tudja csinálni, külön köszönet a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és elnökének, Csányi Sándornak – mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta, a régi Népstadion mindenkori állapota a hanyatlás jelképe volt, az új Puskás Aréna a magyar sport, a magyar labdarúgás újjáépítésének szimbólumává vált.
„A mi látóhatárunk azért lehetett ennyire tágas, azért tekinthetünk ilyen messzire, mert (…) óriások vállán állunk. A magyar futball roppant öröksége kötelez, és erőt, muníciót is ad nekünk” – fogalmazott.
Ennek a legendáriumnak és kultúrának megtestesítője, világszerte ismert óriása a magyar Aranycsapat és annak kapitánya, Puskás Ferenc, „a magyar futballisták és minden tízesek örök példaképe” – jegyezte meg.
Hozzátette: lesz folytatása az Aranycsapat mítoszának.
„Lehet, még messze a cél, de Öcsi bácsinak köszönhetjük, hogy azt soha nem tévesztettük szem elől. Amikor a nevével futballakadémiát alapítottunk vagy stadiont építettünk, akkor az ő vállain állva továbbra is világbajnoki és BL-döntőket, káprázatos gólokat, angol-, német- és brazilverést látunk. Néha már sikerül is, és hiszem, hogy egyre többször fog sikerülni” – fogalmazott.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Puskás Aréna toronyépületében létrehozott Puskás Múzeum megnyitóján 2024. november 25-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kiemelte: az igazolt futballisták száma az ezredfordulón 100 ezer alá csökkent, mára azonban megháromszorozódott, miközben építettek és felújítottak mintegy 2000 falusi iskolai és kis egyesületi futballpályát. Megújult az összes első- és másodosztályú profi csapat otthona, beleértve a külhoni magyar közösségek klubjait is. A magyar futballakadémiák sorát működtetik határokon belül és túl, ismét állandó továbbá a magyar csapatok jelenléte az európai kupák főtábláján.
Az Európa-bajnokságra 44 év távollét után jutottunk ki 2016-ban, azóta újra és újra. Megint van meghatározó magyar labdarúgó a világ egyik legjobb klubjában, és egyre-másra bukkannak fel a követői – összegzett.
Egy nagy adósságról is szólt azonban: a százéves álmot beteljesítő Puskás Arénát egészen a mai napig nem lehetett ugyanis befejezettnek nyilvánítani.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (b2) a Puskás Aréna toronyépületében létrehozott Puskás Múzeum megnyitóján 2024. november 25-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Tartoztunk még a magyar és a világfutballnak, az ide látogató százezreknek, saját magunknak, de elsősorban Öcsi bácsinak és zseniális magyar csapattársainak azzal, hogy itt, a róla elnevezett, immár ismét világhírű stadionban méltó emléket állítunk nekik. A Puskás Múzeum létrehozásával most ezt a feladatot teljesítettük – közölte Orbán Viktor, köszönetet mondva a Puskás Aréna toronyépületében megnyílt kiállításért Schmidt Mária vezető kurátornak és munkatársainak.
(mti/Felvidék.ma)
