A búcsi szüreti ünnepség 15. alkalommal „mozgósította” a falubelieket, a borkultúra tisztelőit, a bor imádóit és fogyasztóit, fiatalokat és időseket egyaránt. Amióta bor készül a szőlőből, a szüret ünnep. A szüret a magyar népi kultúrában mindig kiemelkedően fontos időszaknak számított. Ez ma sincs másként.
A szüreti mulatságok ünnepi jellegéről már a 16. századból is tudunk, ezeken a napokon még a törvénykezés is szünetelt. Az 1900-as évek elején az uradalmakban megszervezett, szüretet lezáró mulatságok mintájára egyesületek, testületek országszerte szerveztek hasonló rendezvényeket, és a szüreti vigasságok mára sem veszítettek népszerűségükből, szinte minden hétvégén találhatunk, nemcsak okot, hanem helyet is a présekből kicsorduló must ünneplésére.
Az idei rendezvény már hagyományosan szüreti hívogatóval vette kezdetét, majd Karkó János polgármester hivatalosan is megnyitotta az idei szüreti ünnepséget a Vintop Karkó nagyterme melletti parkban.
A szüret régóta a közösségi összetartozás erősítésének alkalma a községben (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Elsőként a testvértelepüléseik küldöttségét – Felsőkirályiból (Horná Kráľová), Zámolyból és Nagyszentjánosból – köszöntötte.
Karkó János ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta:
„Búcson több évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek. A hely domborzati adottsága és éghajlata kínálja a lehetőséget a csúcsborok készítésére. Borászaink hála Istennek korparancsnak tartják, hogy nagyapáink örökségét tovább fejlesszék. A búcsi borok számos hazai és nemzetközi versenyen érnek el kiváló eredményeket. Az ehhez hasonló rendezvények azt a célt szolgálják, hogy az értékteremtő embert, közösséget köszöntsük és ünnepeljük, aki hajlandó kifejezni a tiszteletét azon teljesítmény iránt, ami megszületik ezen a csodás borvidéken” – mondta a polgármester.
Hozzáfűzte, a szüreti napok kezdetektől az összefogás fesztiválja, idén is nagyon sokan segítették ennek létrejöttét, amiért köszönet jár mindenkinek. A búcsi borosgazdák a régi, Búcshoz hűséges poncichterek méltó utódjai. Majd így folytatta:
A helyi Szivárvány óvoda tanulói is köszöntötték a rendezvényt (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
„Az ősök tisztelete, a megőrzött hagyományok, a föld szeretete, a táj szépsége, az apáról fiúra szálló örökség, az életszeretet van borainkban. Ezért annyira finomak a búcsi borok! Kívánom, hogy ez a géniusz, a búcsi géniusz éljen a mi borainkban a szakma tisztességére, méltó elismertségére és jövőjére! Mai nap Ünnep: a szüret, az egész évi jól elvégzett munka ünnepe: hálaadás a Gondviselésnek és köszönet a munkát elvégzőknek. Köszönet illeti elsősorban mindazokat, akik fáradságos kétkezi munkával nap mint nap teszik a dolgukat. Hiszen mi, szőlőművelők tudjuk: a szőlővel való törődés folyamatos munkát, küzdelmet jelent. Küszködést az időjárással, számolva a betegséggel, gondoskodást a betakarításról, a megfelelő tárolásról, a technológiáról, és nem utolsósorban a piacra való jutásról, majd időszerű teendőkről is szólt a polgármester, ugyanis vészesen terjed a szőlő aranysárgulása, amely komoly veszélyt jelent a szőlőültetvényekre. A pozsonyi Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet Növényvédelmi Osztálya tájékoztatja a szőlőtermesztőket azokról az intézkedésekről, melyeket a terjedés megakadályozása érdekében kell tenni. Az igazán jellegzetes tünetek nyár közepétől jelentkeznek, amikor a fiatal levelek enyhén elkezdenek pöndörödni a fonák felé. Ahogy a lombozat erősödik, a tünetek is úgy lesznek egyre markánsabbak. Így alakulnak ki idővel a kórokozóra jellemző fonák felé pöndörödő, háromszög alakú levelek, amely tünet kiegészül a levelek színi oldalának fémes színeződésével is. Kék bogyójú szőlőtőkén a levelek lilás-bordós színezetűvé is válnak, míg a fehérbogyójú esetében sárgulást figyelhetünk meg. A vegetáció előrehaladtával a tünetek egyre súlyosbodnak. A levélerek mentén sárga elszíneződéseket lehet felfedezni. Ezek idővel az egész levelet beborítják, ami korai száradást von maga után. Azok a levelek, melyek hamarabb száradnak el egészséges társaiknál, tovább is maradnak fenn a tőkén, nehezebben hullnak le. A fertőzött vesszők, melyek nem értek be, a levelekhez hasonlóan elszáradnak, elfeketednek. Igazán késői fertőzés következménye, hogy a már kialakult fürtök és bogyók összetöpörödnek, barnulnak, majd elszáradnak. Azok a rügyek, melyek átvészelték a fertőzést, a következő évben hiába hajtanak ki, a virágzat nagyon hamar elszárad”– mondta a polgármester.
Ezt követte a gazdag kultúrműsor, amelyen felléptek a búcsi óvodások, az alapiskola alsó tagozatos tanulói, a búcsi-karvai szenior örömtáncosok, Karkó Rebecca, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos kórusa, a SW Sisters, a Felvidéki Rockszinház, Szvrcsek Anita, a Rockmisszió koncert.
Az alapiskola alsó tagozatos tanulói szüreti előadásukkal kedveskedtek a jelenlévőknek (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
A rendezvéy alatt lehetőség volt falunézésre kisvonattal, kézműves foglalkozásokra, népi játszóházra, kirakodóvásár, lovaglásra a Horus lovastanya jóvoltából és borkóstolásra a Wilfruct Bulcsunál.
A sátrakban pedig minden kapható volt, mi szem-szájnak ingere, sőt a búcsi murcit is bátran fogyasztották, egyesek azért, mert szomjasak voltak, mások azért, hogy értékeljék az aroma érzelmi és jelképes értékeit, és megosszák véleményüket a környezetükkel.
A bor bölcsőjének tartott Pince úton lévő borospincékhez mindenkor érdemes volt kimenni, mert a búcsi pincefalu élt, él és élni fog, mert hát akkor is van miért kimenni, ha éppen nincs. Az utóbbi időben pedig sok fiatal kiszokott a Pinceútra, de nemcsak szórakozni, borászkodni is. Egyletet is alapítottak VinFruct Bulcsu néven. Megvannak a baráti társaságok, amelyek hétköznap is kijárnak.
A közelmúltban megalakult szenior örömtáncosok is felléptek (Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
A szüret régóta a közösségi összetartozás erősítésének alkalma, és ez igy volt Búcson is.
Miriák Ferenc/Felvidék.ma
