A Szlovák Vadászkamara felhívja a figyelmet a mixomatózis betegség mezei nyulaknál történő előfordulására a dunaszerdahelyi és nagyszombati régióban. A betegség az állatok elhullását okozza, s bár az emberre nem veszélyes, de a házi nyulak tenyésztőit óvatosságra intik.
A kamara tájékoztatása szerint október utóbbi napjaiban hivatalosan is megerősítették Szlovákiában a mixomatózis nevű betegség megjelenését a mezei nyulak (Lepus europaeus) körében. A Dunaszerdahelyi és Nagyszombati Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet már megelőző intézkedéseket hozott, a vadásztársaságok tagjai bejelentik a betegség tüneteit mutató egyedek felbukkanását.
A mixomatózis megbetegedés Európában immár néhány éve terjed. Idén Németországban, Ausztriában és Csehországban is észlelték a mezei nyulak körében, s most Szlovákiában is megjelent. A vírust szúnyogok, bolhák és atkák terjesztik, ezért a fertőződés veszélye a hűvösebb hónapokban is fennáll.
A mixomatózis nevű megbetegedést egy Leporipox nemzetségbe tartozó vírus okozza. Eredetileg Dél-Amerikában őshonos nyulak vírusa, amely az ott élő nyulaknál nem okoz elhullást, csak enyhe tüneteket. Sajnos azonban a vírust az 1950-es években behurcolták Európába. Az itteni üregi és házi nyulakat megtámadva jelentős elhullásokat okozott, és okoz azóta is.
A betegség lappangási ideje háromtól tíz napig terjed. A klasszikus mixomatózis tüneteiként duzzanatok, úgynevezett mixómák jelennek meg az állatok fülén, szemhéján, orrán és a végbélnyílás környékén, továbbá a szem és az orr váladékozása, bágyadtság észlelhető rajtuk. Az orron kialakult duzzanatok nehezítik a nyulak légzését. A betegség a populáció 90 százalékának elhullásához is vezethet.
Bár emberre nem terjed át, a mezei nyulak körében történő terjedése veszélyt jelent a házi tenyészetek számára is.
A vírus átterjedhet a házi nyulakra közvetetten, rovarok és fertőzött élelem által, vagy az olyan személy ruházatán keresztül, aki fertőzött állattal került kapcsolatba. A házi nyulak rendkívül fogékonyak a fertőzésre, s míg a mezei nyulak körében 60–90 százalékos az elhullás, a beoltatlan házi tenyészetekben csaknem 100 százalékos. Ezért fontos, hogy a veszélyeztetett övezetekben a tenyésztők ne késlekedjenek a vakcinázással és hálóval védjék állományukat a rovarok ellen, továbbá folyamatosan cseréljék az ivóvizüket és gondosan fertőtlenítsenek.
A házi nyulak védelmének leghatékonyabb eszköze az oltás. Az állatorvos alkalmazhat mixomatózis elleni monovalens oltóanyagot, vagy kombinált, a nyulak vérzéses betegsége ellen is védelmet nyújtó vakcinát.
A nyúlólakat a mezőtől vagy füves területektől távol tanácsos elhelyezni. Emellett ajánlott a szúnyogháló alkalmazása, az ólak rendszeres tisztítása és a rovarok víztől és élelemtől való távoltartása. A ketreceket, eszközöket és etetőedényeket tanácsos rendszeresen fertőtleníteni. Kerülendő a fertőzött terület közelében kaszált fű vagy széna használata. Ha valakinek több tenyészete is van, mindegyik esetében külön eszközök használata ajánlott.
Amennyiben az állatokon duzzanatokat, szem- és orrfolyást, vagy a viselkedésük megváltozását észlelik, haladéktanul forduljanak állatorvoshoz, a fertőzött állatot különítsék el, s ügyeljenek a kéz, az öltözet és az eszközök fertőtlenítésére!
A Szlovák Vadászkamara kéri a vadászokat, hogy segítsék a fertőzés terjedésének követését.
Az elhullott vagy beteg egyedeket biztonságosan meg kell semmisíteni, elásni, a gödröt, valamint annak környezetét mésszel fertőtleníteni. Minden betegségre utaló körülményt jelenteni kell a területileg illetékes Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyeletnek.
A vadászok felelősségteljes hozzáállása nemcsak a vadállomány, hanem a házi tenyészetek számára is hasznos lehet, melyek különösen védtelenek ezzel a betegséggel szemben. Csak a megelőzés, a higiéniai alapkövetelmények betartása és a betegség terjedésének feltérképezése akadályozhatja meg, hogy a lokális fertőzés járvánnyá alakuljon.
NZS/Felvidék ma/Teraz.sk/Pravda.sk
