Zselízen nagy hagyománya van az Esterházy-kultusznak. A nemesi család itteni ága évszázadokig formálta a Garam menti kisváros arculatát. Gyakorlatilag minden jelentősebb épület és gazdasági vívmány a családhoz kötődött a múltban.
A zivataros 20. század erősen megtépázta ezt a képet, és sok szempontból meglehetősen átformálódott mára Zselíz. Mindezzel összefüggő szimbólumnak hat, hogy az utolsó itt élt nemesi személy, Coudenhove Ernestina életének utolsó szakasza is ilyen drámaira és zivatarosra sikerült.
„1944 november elején, talán éppen itt, a családi mauzóleumnál állt Zselíz utolsó grófnője, Ernestine Coudenhove-Breunner és azon gondolkodott, hogy mit tegyen. A közeledő szovjet csapatok fenyegetése is csak nehezen tudta őt rábírni, hogy elhagyja szeretett városát és férjét, Kunót, aki 1915 óta itt nyugodott. Az idős, 83 éves „Tante Nestit”, ahogy a rokonai hívták, ekkor már szinte mindenki elhagyta. Örököse és unokaöccse, Karl Auersperg herceg, akit a zselíziek csak „Princ Karcsinak” hívtak, már hónapok óta Svájcban volt a családjával, a rokonság többi része pedig Ausztriában. Néhány uradalmi alkalmazott és a komornája maradt csak vele. Végül november végén arra a döntésre jutott, hogy mennie kell. A szemműtéten átesett idős nő a visszavonuló magyar és német katonák segítségével, iszonyatos szenvedések árán jutott el Oroszváron keresztül Bécsbe, majd onnan Salzburgba”
– mutatott rá Kepka Márk, a helytörténeti Sacher Polgári Társulás vezetője a zselízi temetőben található grófi nyughely előtti megemlékezésen.
A katolikus egyház hagyományosan tart ilyenkor halottak napi szertartást a helyszínen, idén viszont más aktualitása is volt az alkalomnak. Ugyanis Coudenhove Ernestina éppen 80 éve adta vissza lelkét a Teremtőnek. Amerikai katonaorvosok még sikeresen megmentették az életét, megélte a háború végét, de végül nem sokkal később a Zselíz számos vívmányát adó család leszármazottjaként távol otthonától, méltatlan körülmények között hunyt el 1945. október 22-én.
„A háborús körülmények közepette és a közvetlen rokonok hiányában testét egy gyalulatlan deszkakoporsóba földelték el a Salzburg melletti Niederalm település kis temetőjében. Utolsó kívánsága, miszerint imádott férje mellett szeretett volna nyugodni a zselízi mauzóleumban, nem teljesült”
– magyarázta Kepka.
A Sacher Polgári Társulás két történésze, Kepka Márk és Csonka Ákos végigutazták a grófnő menekülési útvonalát és eljutottak Niederalm településre, ahol megtalálták a halotti anyakönyvi kivonatot a grófnő haláláról, de a jelöletlen sírnak nyoma veszett. Ekkor határozták el, hogy a családi mauzóleumban egy emléktábla formájában emléket állítanak neki, hogy ha a teste nem is, de a lelke szimbolikusan szeretett férje mellé kerüljön. A temetőből hoztak egy marék földet is, amit szétszórtak a mauzóleum körül.
A táblaállító helytörténeti társulás köszönetet mond Stanislav Illéš esperes úrnak a kezdeményezés támogatásáért, Tóth Gyula és Endre kőfaragó mestereknek az emléktábla felajánlásáért és kivitelezéséért, Mézes Árpádnak pedig a mauzóleum szép restaurálásáért és a tábla felhelyezéséért.
Nyitra megye az elmúlt években, 2020-tól eddig összesen mintegy 23 ezer euróval támogatta a Katolikus Egyház Zselízi Plébániahivatala tulajdonában lévő műemlék szakszerű restaurálását, amihez a tulajdonos közel 6500 euró önrészt társított. A tervek szerint jövőre már befejeződhet a munka és egy utolsó szakasszal megtörténhet a grófi sírhely teljes megújulása. Összesen az évek során így már közel 35 ezer eurót fordítottak erre a célra.
A kezdeményezés azért fontos, mivel Zselízen nagy erőket fordítanak arra, hogy hasonlóképpen megújuljon a város szimbólumának számító Esterházy-kastély, illetve az azt övező kastélypark, akárcsak a szomszédban lévő Sacher-ház is.
„Mind a kastély, mind a park felújítása több millió eurós tétel, míg a mauzóleumé ennek alig töredéke. Nyitra megye alispánjaként tagja vagyok a határon átívelő Interreg projektek monitoringbizottságának, így örülök, hogy az ezekből a forrásokból megvalósuló projektekhez hozzá tudunk járulni. A megye Műemlékvédelmi Alapjából minden évben ennek felújítására is igyekszünk fordítani, hogy lépésről lépésre összeálljon a megmaradt Esterházy-hagyaték összképe”
– mondta el az esemény kapcsán Csenger Tibor alispán.
tsák, Felvidék.ma
