Ahogy már írtuk, október végén hatályba lépett az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás frissített változata. Három uniós tagország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország azonban a frissített megállapodás ellenére úgy döntött, hogy fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett nemzeti tilalmakat, mivel a megállapodást továbbra is elfogadhatatlannak tartja a hazai mezőgazdasági termékek védelme szempontjából.
Az Európai Bizottság azonban, mely következetesen Ukrajna érdekeit helyezi előtérbe a tagállamokéval szemben, ezt a lépést „az uniós jog megsértésének” tekinti. Brüsszel habozás nélkül bíróság elé vinné az ügyet, csupán az tartja vissza, hogy nem szeretné elveszíteni az elkötelezetten háborúpárti Donald Tusk lojalitását. Viszont ismerve Ursula von der Leyen jellemtelenségét és Ukrajna iránti feltétlen elkötelezettségét, már
bizonyára keresi a kibúvókat, hogy kimódolja, miként lehetne a három renitenskedő ország helyett csak a fekete báránynak tekintett Magyarországot és Szlovákiát büntetni, a lengyeleket pedig konfliktus nélkül jobb belátásra bírni.
Ugyancsak az Ukrajna érdekei mindenek felett brüsszeli vezérelvet bizonyítja azt is, hogy míg az ukrán érdekekkel szembehelyezkedő uniós tagországok ismét szankciókra számíthatnak, Brüsszelt egyáltalán nem zavarja az a korántsem elhanyagolható tény, hogy Ukrajna lehet a magyarországi százhalombattai olajfinomítóban történt robbanás felelőse, mellyel egy napon a romániai Petrotel-Lukoil finomítójában is rejtélyes robbanás történt.
Életbe lépett az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás frissített változata
Mindkét létesítmény orosz kőolajat dolgoz fel, tehát az ukránoknak fűződik a legmarkánsabb érdeke ahhoz, hogy szabotálják a finomítók működését. Bizonyára csak a véletlen műve az is, hogy ezt megelőzően a lengyel külügyminiszter azt tanácsolta az ukránoknak, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket, miközben Lengyelország megtagadta az Északi Áramlat vezeték 2022-es felrobbantásához köthető egyik gyanúsított kiadását Németországnak.
Az pedig már végképp említésre sem méltó körülmény, hogy ezzel megegyező időben az Európai Unió energiaminiszterei benyújtották azt az uniós javaslatot, amely 2026-tól megtiltaná az orosz energiahordozók beszerzésével kapcsolatos új szerződések kötését,
az orosz nyersanyag vásárlása pedig 2028-tól uniós tilalom alá esne, ami óriási károkat okozna Magyarországnak és Szlovákiának.
Mindez ismét ékes bizonyítéka annak, hogy az Európai Bizottság szemében az uniós felvételre törekvő, s Európa által agyontámogatott Ukrajna gyakorlatilag bármit büntetlenül megtehet az uniós tagországok ellen, míg azok az országok, melyek vezetői nem az ukrán, hanem a saját népük jogos érdekeit védik, semmi jóra nem számíthatnak a Zelenszkij bábjaként működő Ursula van der Leyen és sleppje részéről.
NZS/Felvidék.ma
