Az Európai Unió mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni irányelve (UTP) kulcsfontosságú lépést jelent a gazdák és a kisebb beszállítók védelmében – jelentette ki Marta Kos uniós biztos csütörtökön Strasbourgban.
Az uniós parlament plenáris ülésén a biztos hangsúlyozta: a szabályozás az alapvető méltányosságról szól, arról, hogy a kisebb piaci szereplőket megillesse a nekik járó tisztelet, munkájukért tisztességes ellenszolgáltatást kapjanak, és ne kényszerüljenek aránytalan kockázatok viselésére az erősebb vevők részéről.
Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a papíron létező szabályok önmagukban nem elegendőek. „Egy jogszabály csak annyira erős, amennyire az érvényesítése” – fogalmazott.
Az egységes piacon, ahol naponta nagy mennyiségű mezőgazdasági termék és élelmiszer halad át a határokon, a védelem nem állhat meg az országhatároknál. A beszállítóknak akkor is számíthatniuk kell érdemi biztosítékokra, ha vevőjük telephelye egy másik tagállamban van
– tette hozzá.
Kiemelte: az UTP-irányelv végrehajtását megerősítő, határokon átnyúló együttműködést szabályozó új uniós jogszabály éppen ezt a célt szolgálja, mivel erősíti a nemzeti végrehajtó hatóságok közötti együttműködést és kölcsönös segítségnyújtást, lezárva azokat a kiskapukat, amelyeket határokon átnyúló struktúrák révén ki lehetne használni.
A biztos szerint különösen fontos, hogy a szigorúbb nemzeti szabályokkal kapcsolatos önkéntes együttműködés – megfelelő garanciák és a hatóságok teljes mérlegelési jogköre mellett – az információkérésen túl bizonyos vizsgálati intézkedésekre is kiterjedhet, anélkül hogy a nemzeti jog kényszerű, területen kívüli alkalmazására kerülne sor.
Amennyiben a vizsgálat az unión kívül letelepedett vevőket érint, a hatóság kérheti egy uniós kapcsolattartó pont kijelölését az együttműködés megkönnyítése érdekében, indokolatlan adminisztratív terhek nélkül – tette hozzá.
Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában rámutatott: a multinacionális kiskereskedelmi láncok jelentős erőfölénnyel rendelkeznek a gazdákkal szemben, ezért meg kell erősíteni a termelők érdekérvényesítő lehetőségeit.
Felhívta a figyelmet: egyre inkább elterjedt gyakorlat, hogy a multinacionális kiskereskedelmi láncok beszerzéseiket több tagállamra írják ki. Mint mondta, ilyen esetekben vitás kérdések felmerülésekor a gazdák jelentős hátrányból indulnak.
„Nem ismerik például a másik országban érvényes szabályokat, eljárásokat, vagy éppen a hivatalos nyelvet” – fogalmazott. Hozzátette: a jelenlegi javaslat célja, hogy megerősítse a gazdák érdekérvényesítő lehetőségeit ezekben a helyzetekben. Dömötör Csaba közölte, hogy ezt a célt támogatják, az előterjesztést meg fogják szavazni, ugyanakkor – mint mondta – ez önmagában nem elegendő.
Felszólalásában kitért az Európai Bizottság kereskedelempolitikai terveire is. A képviselő úgy fogalmazott: azt hallani, hogy a bizottság annak ellenére is végrehajtaná az EU-Mercosur-megállapodást, hogy az ügyet az Európai Parlament bíróság elé viszi. A politikus szerint ezt a néppárti koalíció erőlteti.
Hangsúlyozta: nem elfogadható az sem, ha megkerülik az Európai Parlamentet, de az végképp elfogadhatatlan, ha a gazdák akaratát sem veszik figyelembe. Dömötör Csaba arra kérte a bizottság jelen lévő képviselőjét, hogy egyeztessen Ursula von der Leyen elnökkel, és álljanak el a tervtől. Figyelmeztetett: ellenkező esetben még nagyobb gazdatüntetésekre lehet számítani.
MTI/Felvidék.ma
