Sokszor halljuk, de rossz ez a gyerek. Így a nyári szünidő közepén sok családban elhangozhat ez a szókapcsolat, pedig a Pressley Ridge Magyarország Alapítvány képviselői váltig állítják, rossz gyerek márpedig nincs.
A Pressley Ridge a viselkedésük miatt „problémásnak” bélyegzett gyerekek és fiatalok oktatását, segítését, gondozását végzi úgy, hogy mindeközben kiemelt figyelmet fordít a családokkal, a nevelőkkel és a pedagógusokkal való együttműködésre, a velük való közös munkára. A Felvidéken nem először jártak, hiszen a Rimaszombati járásbeli Bátka község alapiskolájában már több képzést is tartottak, projektek megvalósításán dolgoznak. Legutóbb pedig a szakemberek, Gruber Andrea nemzetközi fejlesztési szakértő, az alapítvány ügyvezetője, a kuratórium tagja, illetve Rózsa Mónika klinikai szakpszichológus, az alapítvány szakmai vezetője az idei II. Rákóczi Ferenc Nyári Egyetemen akkreditált képzést is vezettek egy csoportnak.
„A csoporttagoknak olyan magatartás-módosító módszertani rendszert mutattunk meg, amellyel a nagyon zavaró magatartást tanúsító gyermekeknek az agresszív viselkedését és a motiválatlanságát lehet kezelni. A gyerekek a negatív viselkedés-mintáiktól el tudnak térni, és helyette pozitív viselkedéseket tanulnak meg” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Gruber Andrea. Mint megtudtuk, egy-egy oktatási intézménynek legalább három-öt tanév kell ahhoz, hogy a teljes módszertani rendszert bevezethesse.
A szakemberek úgy vélik, hogy amikor úgymond rossz gyerekkel találkozunk, akkor a viselkedésének valamilyen célja van. Nem rossz akar lenni, hanem szeretné valamilyen igényét kielégíteni. Sokszor csak szeretné magára felhívni a figyelmet, de nem tudja másképpen elérni, csupán úgy, ha adott esetben például betör egy ablakot. „Azok a gyerekek, akiket rossz gyerekeknek bélyegzünk, ők is mindössze boldog és elégedett felnőttek szeretnének lenni, csak ennek a módját nem ismerik” – tette hozzá a szakember.
A gyermekek viselkedése mögött megbújik a család problémája, ami miatt sokszor nem tud a saját feladataira figyelni. Az iskolában jó, ha erre felkészül a pedagógus, akinek nem a probléma megoldása a dolga, hanem tudnia kell kezelni a gyerek magatartását. „A módszerrel azt a helyzetet, illetve konfliktust próbáljuk feloldani, amikor a pedagógus tanítana, de például a gyerek folyamatosan zavarja az órát. Sokszor a gyerek szeretne is tanulni, de nem képes, mert a saját viselkedése ennek az útjában áll” – mondta Gruber Andrea. Vagyis reedukációra, azaz a gyermek fejlődésében, személyiségében, viselkedésében tapasztalható torzulások, zavarok, deviáns elemek kiküszöbölésére van szükség.
A reedukáció mozaik szó, mely a súlyos, érzelmi és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek viselkedésmintáinak az újratanítását foglalja magába. A képzésen áttekintették, milyen viselkedésekkel találkoznak az iskolai mindennapokban a pedagógusok. „Az egyik ilyen legnagyobb blokk az agresszivitás, dühroham, amikor csapkod, rugdos, dobálja a széket” – mondja Rózsa Mónika klinikai szakpszichológus.
A pedagógusok, akikkel együtt dolgozunk, arról számolnak be, hogy a képzés után valóban megváltozik a szemléletük és a módszertani kultúrájuk. A gyerek viselkedése mögé tudnak látni, megértik az okokat, és meg tudják velük beszélni, hogy például amikor a gyerek a földhöz vág egy széket, akkor azt nem azért teszi, mert a tanárt akarja vele bántani, hanem mondjuk azért, mert egész éjjel otthon ordibálás volt, vagy beteg az anyukája, kórházba került, és olyan nagy feszültség van benne, amit nem tud feldolgozni, és ez valamilyen agresszív viselkedésben bukik ki” – magyarázta Rózsa Mónika.
Hozzátette, a gyerekek viselkedésén akkor lesz érzékelhető a pozitív változás, ha a tanórai munka javul, a gyerekek a tanároktól vagy a szülőktől pozitív visszajelzéseket is kapnak, és az iskola egy jó hellyé válik a számukra, így nem lesz probléma a bejárással sem. Ehhez azonban a pedagógusoknak e téren is fel kell készülniük a helyzetek megoldására.