Az elmúlt hét bővelkedett magyar programokban Kassán. A legnagyobb szabású rendezvény a Rákóczi 110 éve Kassán című négynapos konferencia volt, melyen 28 szlovákiai és magyarországi előadó vett részt. A tanácskozást a Kassai Polgári Klub szervezte a Kelet-szlovákiai Múzeummal és a Kassai Történelmi Társasággal karöltve. A fővédnökséget Zdenko Trebuľa, a Kassai Önkormányzati Kerület elnöke és Richard Raši, Kassa főpolgármestere vállalta.
A konferencia október 26-án, szerdán kezdődött a Kelet-szlovákiai Múzeum tanácstermében és 29-én ért véget ünnepélyes műsorral a Thália Színházban. Száztíz évvel ezelőtt ezen a napon hozták haza a fejedelem hamvait Kassára.
PhDr. Pollák Róbert múzeumigazgató a vendéglátók nevében köszöntötte a konferenciát, majd Renáta Lenártová főpolgármester-helyettes méltatta a szlovák-magyar együttműködést. Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja a közös kultúra ápolásának fontosságát hangsúlyozta.
Rákóczi és rokonsága
Az előadások egy része azokkal a történelmi személyiségekkel foglalkozott, akik valamilyen módon kötődtek a kuruc szabadságharchoz. Sztancsné Kardos Tímea, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) végzős doktorandusza Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc pályáját vetette össze. Az utóbbi esetében gyermekkora körüli toposzok sora ismert, mint például a Hercules-motívum. Ezek a kiválasztottság tudatát voltak hivatottak erősíteni. Az előadó a családfák vizsgálata nyomán érdekes rokoni kapcsolatokat mutatott ki. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős ugyanúgy ükapja volt Thökölynek, mint feleségének, Zrínyi Ilonának, Rákóczinak pedig szépapja volt. A nevelőapa, Thököly Imre a fejedelem távoli rokona volt, aki nevelt fiának azt tanácsolta: „Soha német uralkodás alatt!” Másik ilyen érdekesség a Bethlen családdal kapcsolatos rokonság. Bethlen Gábor fejedelem Thököly Imre egyik dédapjának a testvére volt.
Rákóczi-rezidenciák
A Rákóczi-rezidenciákról Gyulai Éva történész-muzeológus, a Miskolci Egyetem docense tartott előadást. Számba vette a fejedelem uradalmi központjait, melyeket 1694-ben látogatott meg először, Ónodot, Sárospatakot, Szerencset, Nagysárost, Kurimát, Királyhelmecet, Ecsedet, a munkácsi támaszpontot, Makovicát, Zborót, mely I. Rákóczi György kedvenc tartózkodási helye volt. Itt tartotta menyegzőjét I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona. A városi épületek közül csak az eperjesi maradt meg napjainkig, valamint a bécsi Rákóczi-Aspremont-, vagy másképp Erdődi-Fürstenberg-palota (Himmelpfortgasse 13). A fejedelemnek nem volt rezidenciája, ezt neki kellett megteremtenie. A fejedelmi sátor jelentette az országsátrat.
Nagysáros, Zboró, Kisvárda és Rozsnyó
Štefan Sárossy nagysárosi helytörténész az ottani kastély történetét és szomorú sorsát ismertette. Ebben a kastélyban tartóztatták le és innen hurcolták Bécsújhelyre a fejedelmet. Ez az épület a jelek szerint szándékos gyújtogatás áldozatául esett. Anyagát a környékbeliek hordták szét, ebből építették házaikat. Vladimír Kaminský, a Zborói Vár Megmentése Társulás elnöke a vár megmentéséért tett erőfeszítések figyelemre méltó eredményeit mutatta be. Társulásuk öt éve működik. Miután Schultz tábornok önhatalmúlag szétlövette a várat, azt visszafoglalta az erdő. Korábban embermagasságú gazban lehetett csak bejárni a romokat, melyek az út mellől alig látszottak. Azóta megtisztították a terepet és egyes épületek fokozatos helyreállítása is folyamatban van. Emellett nem feledkeznek meg a többi zborói műemlékről sem. Megkezdődött a Serédi-kastély helyreállítása is, mely az 1960-as években égett le.
Szivák Gábor, a kisvárdai Várday István Városi Könyvtár vezetője Kisvárda szerepét mutatta be a Rákóczi-szabadságharc elején. Beke Zoltán, rozsnyói önkormányzati képviselő Rozsnyó szerepét ismertette a szabadságharc idején. A városban több komoly diplomáciai tárgyalásra és tanácskozásra is sor került, melyek a későbbiekben komoly szerepet játszottak.
Kassa a szabadságharc előestéjén és a fejedelem látogatásai
Kassát a Rákóczi-szabadságharc előestéjén dr. Jánokiné Újváry Zsuzsanna, PhD (PPKE BTK) mutatta be, aki ismertette a demográfiai adatokat. Mint elmondta, a városban kisnemesek is laktak. A vallási viszonyok a katolikusok javára változtak. Spankau főkapitány ugyan lutheránus volt, de „ha parancsot kapott volna, Luthert is megölné”. A városban 2 ezer főnyi katonaság állomásozott, mely képes volt egy esetleges lázadást visszaszorítani. Kassán 532 lakásról tudunk, hajdúházak is léteztek. A katonáknak bódékat építettek, hogy mentesüljenek a beszállásolástól. Johann Cobb főkapitány minden magyart potenciális ellenségnek tartott. A citadellát mégis Thökölynek sikerül elfoglalnia, majd a Caraffa-féle vérengzés a kassaiakat is érintette.
A császáriak szabad elvonulás fejében átadták a várost Rákóczinak. Radics András, a fejedelem hűséges embere megerősítette a várost.
Diána és Mars
Sánta Ákos történész (a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Vadászati Gyűjteményének muzeológusa és az ELTE-BTK megbízott előadója) Rákóczit, a vadászt mutatta be. A fejedelem sólyommal is vadászott és kedvenc kutyája, Roland álmában senkit sem engedett hozzá. Ha a hölgyek bakot lőttek, akkor a segédeknek illett elejteniük a vadat.
Ez az időtöltés nem öncélú szórakozás volt csupán. Egyrészt a konyhát gazdagította, másrészt reprezentációra adott alkalmat, politikai tanácskozásokra nyílt lehetőség, hadgyakorlatként is hasznos volt, sportolást jelentett, a fáradtság leküzdésére tanított. Segítette a térbeli tájékozódást, ami a katonai térképek előtti korszakban különösen fontos volt. A tapasztalat azt igazolta, hogy a legjobb vadászok közül kerültek ki a legjobb tábornokok. Ez a képzőművészeti alkotásokon úgy jelenik meg, hogy Diánát, a vadászat istennőjét és Mars hadistent együtt ábrázolják.
Zene Rákóczi idejében
Pásztor Katalin történész, az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója viszont „megzenésítette” a kort. Beszélt a tárogatóról, mely kettős szerepkört töltött be, hadisípként működött, de a szórakoztatást is szolgálta. A 16. század elejétől emlegették és a töröksípot értették alatta.
A Le Jardin des Arts barokk együttes Gál József tenorista vezetésével koncertet adott a konferencia résztvevőinek. Egy zenei körutazást tett II. Rákóczi Ferenc korának Európájában, bemutatva Ausztria, Magyarország, Franciaország, Németország és Olaszország korabeli zenéjét.
Ez a kiváló együttes külön barokk koncertet is adott október 29-én a régi Vármegyeháza üléstermében.
Thököly és Késmárk
Thököly és 14 évvel idősebb felesége a száműzetésben Izmitben élték le életük utolsó éveit. Erről dr. Seres István, PhD turkológus, hadtörténész, az MTA-ELTE Közép-ázsiai Kutatócsoportjának segédmunkatársa számolt be, továbbá arról is, hogyan kerültek végül Thököly földi maradványai Késmárkra, mivel az eperjesiek is nagyon szerették volna, hogy a hamvai az ő városukban pihenjenek. A szülőhely tanulmányainak színhelyével sokáig háborúskodott a lapok hasábjain, ám végül Késmárk győzött. A döntő vita a Magyar Tudományos Akadémián 1906. május 22-én zajlott. Thököly késmárki visszatérésének körülményeiről, kapcsolatairól Eleonóra Baráthová késmárki író, nyugalmazott történész előadása szólt.
Eperjesről, mint a Thököly-féle felkelés erődjéről Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora, történész-professzor értekezett. A város kollégiumában tanult a fejedelem, aki Habsburg- ellenessé és a kuruc fejedelemség támogatójává vált. 1685-ben kurucok, nemesek, polgárok, diákok és nők védték a várost, úgy, mint a törökkel szemben Eger tette. Ám Schultz végül erősítést kapott és bevette a várost, mivel az ellenséges tüzérség olyan károkat okozott, melyek lehetetlenné tették Feldmeyer Simon alezredes számára az ellenállást. Majd ezt követően jött Caraffa vészbírósága.
A kassai újratemetés néhány kérdése
A konferencia résztvevői megtekintették a temetésről készült 1906-os filmet.
Hogy miképpen vettek részt a kassai görög katolikusok Rákóczi temetésén, arról PhDr. Szeghy Gábor kassai levéltáros tartott előadást.
Kerékgyártó József egri harang- és helytörténet-kutató Rákóczi temetési harangjairól szólt. Egyes meg nem alapozott hírek szerint Kassára huszonkét, a Rákóczi családhoz kapcsolódó harangot hoztak az újratemetés alkalmából. Az előadó kutatásainak eredménye alapján három harangot hoztak Kassára, melyeket a Dómtól északra helyeztek el egy haranglábban a mai park délnyugati sarkában. Először ez a három harang zúgott negyedórát, majd a többi kassai harang is megszólalt. A Borsiból, Regécről és Zboróról érkezett harangokról van szó. A borsi református templomban még mindig megvan ez a harang, melyet Lorántffy Zsuzsanna számára öntöttek Wird (Wierth) György eperjesi harangöntőnél 1654-ben. A regéci harang egykor Báthori Zsófia kápolnájában szólt, 1667-ben öntötték. A zborói harang 1630-ban készült.
Prof. PhDr., ThDr. Peter Zubko, PhD., a Rózsahegyi Katolikus Egyetem előadója és az SzTA mellett működő Ján Stanislav Szláv Intézet munkatársa a Rákóczi-temetés és a kassai püspökség 1906-ban címmel tartott előadást. Fischer-Colbrie Ágoston kassai segédpüspök kulcsfigurája volt az újratemetésnek. Ő rendelte el egyházmegyéjében az ünnepségeket, miséket, harangozásokat…
A fejedelem és bujdosótársai hamvait ciprusfaládákban helyezték el. Ezek kulcsait lepecsételt borítékokban az érsekség trezorjában őrzik.
A kripta egyik lakója Esterházy Antal tábornok, akit korábban sokkal negatívabban ítéltek meg, mint azt megérdemelné. Az ő személyéről Rittling László, a Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának növendéke tartott előadást.
Dr. Krcho János PhD., műépítész, a Kassai Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára a Rákóczi-kripta építéstörténetének néhány kérdését vizsgálta.
1914 és 1916 között Dudits Andor II. Rákóczi Ferenc megdicsőülése címmel egy 8×8,5 m-es szecessziós festménnyel díszítette a székesegyház északi falát. Ennek restaurálásáról Mgr. Peter Gomboš, kassai festőművész és restaurátor számolt be. Ő és Ľubomír Cáp állították helyre az alkotást 2011-13-ban.
A fejedelem íródeákja
Az 1906-os újratemetés kezdeményezője és kivitelezője „a fejedelem hűséges íródeákja” Thaly Kálmán történész, parlamenti képviselő – Jókai Mór másodunokatestvére – volt, aki élete utolsó éveit Pozsonyban töltötte, ott is van eltemetve a Kecske-kapui evangélikus temetőben. Kassa és Késmárk díszpolgára hagyatékát Debrecenre hagyta, ahol külön kiállítás emlékezik meg róla a Déri Múzeumban. Rendkívül sokrétű életútját, munkásságát és emlékezetét Korompai Balázs, a debreceni Déri Múzeum Történeti Tárának történésze, muzeológusa ismertette, levetítve a gazdag anyag egyes dokumentumait.
(Folytatjuk)
