Bírálta az elutasító hivatalos szlovák álláspontot Sólyom László révkomáromi útja kapcsán a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap.
„Amennyiben Csehország úgy állna hozzá a történelemhez, ahogy azt Szlovákia teszi, akkor át kellene keresztelnie a prágai Károly hidat és a Rudolfinumot (hangverseny palota, volt parlament) is, amelyek köztudottan az elnyomó osztrák uralkodókról kapták elnevezésüket” – írja Luboš Palata, a tekintélyes lap neves kommentátora Szent István, Szlovákia híres királya című pénteki jegyzetében.
A szlovák bírálatokat ismertetve érthetetlennek tartja, miért von Pozsony párhuzamot az 1968-as bevonulás és a Sólyom-látogatás között. „A magyarok ugyanis Csehszlovákia 1968 augusztusi megszállásáért már 1989-ben bocsánatot kértek.
Augusztus 21-ét már Csehországban sem tartják olyan napnak, amelyen külföldieknek nem illő látogatóba jönni. Különösen nem érvényes ez Magyarországra vagy Lengyelországra” – mutat rá a szerző.
Megdöbbentőnek tartja azt a tényt, hogy a szlovákokat a látogatás oka – Szent István szobrának felavatása – is zavarja.
„Amikor Pozsonyban még nem jártak nacionalista táncokat, s a kormányban nem ültek a Ján Slota-féle ultranacionalisták, szó volt közös szlovák-magyar történelmi tankönyvről is” – jegyzi meg a szerző. Emlékeztet: Pavol Hrušovský parlamenti elnök az önálló Szlovákia megalakulásának 10. évfordulója alkalmával elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a régi Magyarország történelme a szlovákok történelme is, az akkori magyar királyok a szlovákok királyai is.
„Ez okos volt, már csak azért is, mert a régi magyar (és a csehszlovák) történelem nélkül a szlovák történelem ugyancsak nagyon vékonyka füzetecske lenne” – jegyzi meg Palata.
Hozzáteszi: Szent István nagy király volt, egyike a régió legnagyobb uralkodóinak. A cseh történelemben IV. Károly német-római császár és cseh király volt hasonló személyiség. Ha valaki például az egykoron szudétanémetek által lakott Chebben szobrot akarna emelni IV. Károlynak, akkor az Csehországban senkit sem zavarna. Még akkor sem, ha a szoborállítás költségeit közadakozásból a szudétanémetek állnák – zárta jegyzetét a lap.
Felvidék Ma, FN, mti
