A szarvasmarháknak is melegük van ebben a hőségben, és ha melegük van, nem esznek eleget. Ha nem esznek eleget, nem lesz megfelelő a tejtermelés. Ahogy az emberek, ugyanúgy az állatok is szenvednek a melegtől, sőt bele is pusztulnak a hőségbe.
Azokban az országokban, ahol még a miénknél is magasabb a hőmérséklet, például Afganisztánban, Kenyában, a gazdáknak sokszor az egész állatállományuk elpusztul a kiszáradt legelőkön.
Az állatokat ezért nálunk is hűteni kell, ami pénzbe kerül. A hőség miatt beszorulnak az istállókba, ahol klímaberendezéseket kell üzemeltetni, nem szólva arról, hogy a nagy melegben az állatokat rendszeresen hideg zuhannyal szükséges hűteni. Ez és a további intézkedések
ugyancsak pénzbe kerülnek, a megemelkedett költségeket pedig velünk, vásárlókkal fizettetik meg, illetve állami dotációt kérnek rá, amely ugyancsak az adófizetők pénzéből származik.
Jelenleg a klímaváltozások olyan mértékűek, hogy az istállókat szigetelni kell, ventilátorokkal ellátni, az állatokat rendszeresen zuhanyoztatni. Különben a teheneknél lecsökken a tejtermelés, amit a farmárok már most, a 35 fokos húségben is megéreztek. A napi tejtermelés tehenenként 10 literrel csökkent, azaz az átlagos tejtermelésnek egy harmadával.
A helyzet visszássága, hogy éppen
az állattenyésztés, a szarvasmarhák és a sertések jelentősen hozzájárulnak a légkör felmelegedéséhez, mivel ezek az állatok az egyik legnagyobb termelői az üvegházhatású gázoknak, a szén-dioxidnak és a nagyon káros metánnak.
Így egy ördögi kör keletkezik és a helyzet tovább romlik. Ugyanis, ha a légkör, az atmoszféra 2-4 fokkal felmelegszik, az állatállomány hűtésére még több energiára lesz szükség és ennek az energiának az előállítása még több káros anyagkibocsátással jár a környezetre, a természetre. A felmelegedéssel pedig jelentősebb mennyiségű vízre lesz szükség az állatok hűtésén kívül a termőtalaj, a haszonnövények öntözésére is. Ezekről az összefüggésekről a társadalom nagy része és a politikusok sem vesznek tudomást. A tudósok és a civil szervezetek aktivistái, főleg a fiatalok azonban mind hangsúlyosabban figyelmeztetnek, sajnos, eddig sikertelenül.
A kérdés tehát az, hogy mi legyen a jövője az állattenyésztésnek és az ezzel kapcsolatos állati termékek fogyasztásának? Legújabban hallhattuk a híreket a 16 éves Greta Thunbergről, aki figyelmeztette a szüleit, hogy mondjanak le a húsról. Ugyanígy minden felnőttnek próbál a lelkére beszélni, hogy ha szeretik a gyermekeiket, akkor ne fosszák meg őket a jövőjüktől.
Az állattenyésztés a káros gázkibocsátás 14,5%-áért felelős, ez pedig több, mint amennyit a közlekedési eszközök termelnek.
Az étkezésünk megváltoztatása tehát elengedhetetlen követelmény. Persze, felmerül egy újabb kérdés: mi a fontosabb? A jó élet és életkörülmények vagy az állati eredetű étkek fogyasztása? A válasz nem egyszerű és talán senki sem tudja. Azt majd az idő mutatja meg, de vajon mennyi időnk van? A tudósok azt állítják, hogy semennyi!
Az életmód, az öltözködés, a lakberendezés, a kultúra, a társadalmi helyzet, az étkezés – ezek mind történelmi változásokon mentek át és állandóan változnak. Hiszen valamikor az emberek a húst nyersen ették, később jöttek rá, hogy azt meg is lehet sütni, később fedezték fel a gabonaféléket, a zöldségeket, a tejet, a csokoládét, amelyek ma már étkezésünk részei. Az étkezés megváltoztatása nem feltétlenül rossz vagy természetellenes, éppen ellenkezőleg, új ízeket és élvezeteket hozhat az életünkbe. Tehát ha arról beszélünk, hogy korlátozni kellene az állati eredetű termékek, a hús fogyasztását, azt nem kell feltétlenül tragikusan fogadni. Az elmúlt két évben például sejtosztódással laboratóriumban biológiai oldatban hoztak létre húst. A hús valószínűleg nem tűnik el az étrendünkből, csak ez is változáson mehet át.
(webnoviny/Felvidék.ma)
