Kétévente szervezik meg Békéscsabán a Kárpát-medencei Textilfesztivált és a hozzá kapcsolódó kiállítást, amelyen már harmadik alkalommal vett részt a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely, valamint külön pályázattal a műhely két viseletkészítője. A pályázatot március 4-én ünnepélyes keretek között értékelték ki, és adták át a díjakat.
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége által meghirdetett pályázat címe az Ünnepre készülve – ünnepi alkalmak népi textíliái volt. Pályázni újraértelmezett, de népi elemeket tartalmazó, eredeti hímzésvilágot visszatükröző alkotásokkal lehetett. A szervezők elmondták, az egész Kárpát-medencéből érkeztek pályamunkák.
A rendezvény megnyitójában Szokolay Dongó Balázs és a Gyöngygallér Énekegyüttes előbb erdélyi, majd magyarbődi dallamokat adott elő. Köszöntőt mondott dr. Árpási Zoltán, a Gál Ferenc Egyetem Gazdasági Karának dékánja, aki kiemelte: az elmúlt két év arra mutatott rá, nincsen fontosabb az egészségnél, de arra is, hogy a békénél sincsen fontosabb, ezért köszönt mindenkit szeretettel ismételten Békésben, békében. Majd Herczeg Tamás országgyűlési képviselő köszöntötte az alkotókat, aki kitért arra, valamikor régebben hallotta, vissza kell tanulnunk a népművészetet, most azt mondja: vissza kell tanulnunk, azt, hogy együtt lehetünk. Gratulált a szervezőknek, hiszen több mint 1500 pályamű érkezett, kárpátaljai alkotóktól is, akik sajnos nem lehetnek jelen a konferencián.
Szegedi Balázs, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke kiemelte: érték alapúvá kell tenni az együttműködést, az összefogást, ezért is gratulál az alkotóknak, hiszen csodálatos textíliák érkeztek a pályázatra, lelket tápláló ez a kiállítás. Varga Balázs Békéscsaba alpolgármestere örömét fejezte ki, hogy ismét Békéscsabán találkoznak a népművészek, a rendezvényt a pályázat címe alapján is valódi ünnepnek látja. A konferencia az évek alatt nemzetközivé nőtte ki magát, ami szintén nagy öröm a békéscsabaiak számára.
Dr. Balogh Júlia a Csoóri Sándor Alap elnöke megnyitó beszédében Wass Albertet idézte, aki szerint a paraszti kultúra utolsó szent örökségünk, melyet senki nem vehet el tőlünk. Balogh Júlia kiemelte a magyar népi kultúra ősiségét, amelyre több bizonyíték van, mint ahogy arra is, hogy van a magyar népművészetben több szkíta eredetű elem is. Összesen 1632 alkotás érkezett, ebből 876-ot a zsűri kiállításra érdemesnek ítélt, 133 egyéni és 61 közösségi pályázó nevezett, a rendezvény történetében a második legnagyobb darabszám érkezett a pályázatra.
A díjátadón kiosztottak különdíjakat, első, második és harmadik díjat, de kiemelt első díjat is. Csoportos első díjban részesült a Barkó Kézműves Egyesület – Felvidéki Népi Hímzőkör, melynek Farkas Éva és Benkoné Horkay Tünde a vezetője.
Különdíjat kapott Balkó Ildikó, aki a zoboralji pruszlik szalaglerakását alkalmazta alkalmi ruháin, a zsűri szerint a textília kiválasztása és ennek a népi elemnek a modern ruhán való alkalmazása különleges és viselhető darab. Ildikó fiatal kora óta hímez, varr viseleteket. A népi kultúra mindig közel állt a szívéhez, énekel is, tagja a Nyitragesztei Téliződ Hagyományőrző Csoportnak. Alkotásaiban visszatükröződik a zoboralji népi viselet, hímzésvilág, kiemelten a nyitragesztei, vallja, büszkének kell lenni erre az ősi kultúrára és mindent megtesz annak érdekében, hogy ez fenn is maradjon.
Balkó Szilvia második díjat nyert alkotásával, amelyen a zoboralji metélteset alkalmazta. Egyedi, modern szabású nadrágját díszítette ezzel az elemmel, valamint hímzett ruhát, övet és sálat alkotott, amely a zsűri szerint különlegesen szép volt, kiemelték a különleges textília választást is, hiszen hagyományos, a népi kultúrában használt, de világoskék alapanyaggal dolgozott. Szilvia már kislányként varrt, hímzett, dolgozott több magyar hagyományőrző csoportnak, de a Szlovák Népművészeti Kollektívának (Sľuk) is, szintén elkötelezte magát a népi kultúra mellett, énekel a Pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoportban is. Véleménye szerint a zoboralji ember ősei népi kultúrájából táplálkozik, ott van a szívük mélyén, amit meg kell őrizni, és tovább adni az utódoknak.
A kiállításon megtekinthető volt a díjazottak művein kívül a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely több alkotása is.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)