A szlovákiai magyarok mintegy 65 százaléka, csaknem négyszázezren vallották magát katolikus vallásúnak a 2001-es népszámláláskor. Kétharmaduk a Pozsony–nagyszombati Főegyházmegyében él. Az eddig összesen négy egyházmegye területén élő magyar hívők az átszervezés után hat egyházmegyében élnek majd. Az eddigi, nagyrészt egységes tömbben elhelyezkedő magyar esperesi kerületek és plébániák pedig különböző egyházmegyékhez tartoznak.
Orosch János nagyszombati segédpüspök, magyar híveinek többszöri kérése ellenére, sem kapott olyan jogköröket, amelyek révén hivatalosan is vállalhatná a magyar katolikusok képviseletét. Az egyházmegyék átszervezésekor lett volna alkalom egy magyar püspökség létrehozására. (N.B. az átszervezést azzal is indokolták, hogy a püspök legyen közelebb híveihez.) Az egész átszervezés tehát egyértelműen és tudatosan a felvidéki magyar hívők ellen irányul.
A szlovákiai katolikus egyház februárban kihirdette az egyházmegyék átszervezését. Észak–dél irányban osztották fel Szlovákiát, amely kísértetiesen hasonlít Szlovákia Mečiar-időszak alatti állami közigazgatási átszervezésére. Ennek legfőbb célja az volt, hogy a magyarság valamennyi megyében számarányában is kisebbségbe szoruljon. A mostani átszervezésnek is ez a célja, hiszen a felvidéki magyar katolikusok közösségét ezzel szétszabdalták.
Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom – Pax Romana Bécs, Pázmaneum