A Magyar Művészeti Akadémia irodalmi estjével folytatódott a „Tisztelet Márainak, tisztelet Kassának – a Magyar Művészeti Akadémia Európa Kulturális Fővárosában” címmel egy nappal korábban megkezdett rendezvény 2013. április 8-án, hétfőn.
A vendégeket ismét Czajlik József, a Thália Színház igazgatója köszöntötte.
Az estet Csáji Attila, az MMA alelnöke nyitotta meg. Amikor azt a jelzős szerkezetet kiejti, hogy kassai polgárok, amit a megszólításban alkalmazott, akkor “nem csak a kassai polgárokra gondolunk, hanem Márai Sándor egyik legismertebb munkájára, drámájára is. Márai és Kassa valóban összenőtt. Ritkán fordul elő, hogy egy író és egy város ennyire összetartozzon… Számára Kassa nemcsak szülőváros maradt, amit a sors számára rendelt, hanem «örök várossá» nemesedett, ami után az emigrációban különösen vágyódott.
A műsorban a Kassához, Máraihoz, jelenlegi helyzetünkhöz, a magyar irodalmi és nyelvi örökséghez kötődő esszék, költemények, írások, hangzottak el.
Gál Sándor búcsi születésű József Attila-díjas költőt, írót, publicistát és szerkesztőt, a MMA Irodalmi Tagozatának tagját nem kellett különösen bemutatni a hallgatóságnak. Márai Sándor és a város c. írását olvasta föl, melyben egymás után sorjáztak a Kassára vonatkozó szomorú, ám helytálló adatok és megállapítások. Koppantak akár a rögök a koporsón. Kassa ma már Košice – idézte Fábryt. Márai Košicére jött haza? Ma már nincs magyar polgárság Kassán. Márai Kassája nem létezik. Hol van Kassán a magyar irodalom? Majd Kossuth Kassának címzett leveléből idézett.
Amikor negyven évvel ezelőtt Kassára jött színházat alapítani, remélte a befogadó város méltó lesz hírnevéhez. De társaival április bolondja lett. A tragédia döbbenetes nagysága letaglózó. Rákóczinak még egy terecske sem jutott. Az egykori Kassa már csak legenda. A szétesés végbement. Ami jön, nehezebb lesz, ideje rá fölkészülni!
Gál Sándor azt üzente, Csehszlovákia kivégezte az egykori Kassát.
Lászlóffy Csaba tordai születésű József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, Kolozsvárott él. Számos díj tulajdonosa. Ács Margit Babérkoszorú-, József Attila-díjas író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus Budapesten él. Tőle A szőke lány c. írás hangzott el. Iancu Laura csángó költő és író Budapesten él, Szeretföld c. verséből hangzottak el részletek Szabó András tolmácsolásában. Ő nem lehetett jelen az esten.
Mács József gömöri író, publicista, szerkesztő, műfordító, a MMA Irodalmi Tagozatának tagja maga olvasta föl Elnémított beszélő múlt c. írását. Ebben életének azt a szakaszát elevenítette föl, amikor a Hét képes kulturális hetilap szerkesztőjeként arra vállalkozott, hogy bemutatják e cím alatt a magyarok által lakott járások történetét, községeinek múltját, „jeles személyiségeit, akik megfordulnának sírjukban, ha a jóistenke fülükbe súgná, hogy nekünk több mint ezeréves ittlétünket most azoknak kell bizonyítanunk, akik hajdan, az ő idejükben, még alig ébredező nemzetiség voltak.”
Fábry Zoltán ihlette őket: „Aki a múlt összekötő vonalát elmetszi, sose érhet el a jövőbe.” Egymás után mutatták be a járásokat, olvasóik magyar önbizalmát erősítve. Szívderítő események, jeles személyiségek, írók, költők, katonák, fejedelmek, zeneszerzők sorakoztak a lapokon. Gondolták, a második számnál kitör a botrány.
A lap oldalain Bihari verbunkost táncoló magyar huszár jelent meg, a címlapon Kodály Zoltán arcéle tűnt föl, az olvasók megtudhatták, mit beszél a Csallóköz Mátyás királyról, bemutatták a zoboralji palóc népszokásokat, Balassi szerelmét Losonczy Annához. Kármán József a nemzetet csinosította, Czinka Panna hegedült, Blaha Lujza a nemzet csalogánya életéről esett szó, Hatvani István, a magyar Faust szülőházának udvarát nézhette az olvasó. Majd jött Kassa és járásának bemutatása. A magyar színjátszás kassai története, Thököly Imre, a kassai dóm… Úgy vélték, most fölteszik a koronát eddigi munkájukra.
A lapszám megjelenése után Lőrincz Gyula elvtársnak, a Csemadok országos elnökének asztalán megcsörrent a telefon. Szőnyegre kellett mennie a pártközpontba. Azért mosták meg a fejét, mert keresve sem lehet a sorozatban szlovák múltat találni.
Akkoriban az egyik brünni humorista azzal keltett közderültséget, hogy a pozsonyi pártközpontból érdeklődésére közölték vele, Kassán 97% szlovák él a többiek magyarok. Ő viszont a véletlennek köszönhetően, a kassai utcán a többiekkel, azzal a 3%-kal találkozott csupán.
A fejmosást követően Lőrincz a Hét főszerkesztőjét kirúgatta a Csemadok Központi Bizottságából, az meg Mács Józsefet rendelte be magához, mivel a Beszélő múlt felelős szerkesztője volt. A pártközpontban kitört a vihar, az elvtársak csúnyán letolták a főszerkesztőt, Mács sem kerülheti el a büntetést – tudta meg. Közölte, a megígért 1500 koronás pénzjutalmat nem utalta ki. Néhány héttel karácsony előtt. Az „Európa Kulturális Fővárosa rangjával kitüntetett Kassa a hatvanas évek második felében engem is büntetett magyar múltja miatt.” – fejezte be Mács József a történetet.
Móser Zoltán szekszárdi születésű Balog Rudolf-díjas fotóművész Bicskén él, a MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának tagja, Márai c. kisesszéje hangzott el.
Vathy Zsuzsa vegyészmérnök Budapesten él, József Attila- és Márai-díjas író Hallgatni akartam c. írását hallhattuk. Mezey Katalin költő, szülővárosában Budapesten él, szintén József Attila-díjas költő, műfordító, prózaíró, verseit hallhattuk saját tolmácsolásában.
Az est előadója Szabó András balassagyarmati születésű, Kazinczy-, Radnóti- és Madách-díjas előadóművész régóta visszatérő vendég tájainkon. Tanulmányokat, de szépirodalmi műveket is közzétesz. A felvidéki kerékpártúrák állandó aktív résztvevője.
A második részben Tamás Menyhért hadikfalvai születésű József Attila-díjas költő, író, műfordító, a MMA rendes tagja mutatkozott be verseivel. Tóth Erzsébet Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő Tatabányán született. A MMA levelező tagja. Márai New Yorkban és A nyúl c. verse hangzik el. Ez utóbbi egy groteszk hangvételű vers. A háború után a magyar írók „döglött” nyulat kaptak és Márai azon füstölgött, hogy ha varnyút kaptak volna, azt is megfőzte volna. A Mezővárott élő Vári Fábián László Tiszaújlakon született. József Attila-díjas költő, a MMA Irodalmi Tagozatának tagja. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának az elnöke, aki saját verseit szavalta és a kárpátaljaiak üdvözletét adta át a kassaiaknak. Oláh János a nagyberki születésű szintén József Attila-díjas költőnek és írónak, a Magyar Napló főszerkesztőjének Márai száműzött szavai c. műve hangzott el.
Serfőző Simon Miskolcon élő költő és író Zagyvarékáson született. Szintén József Attila-díjas és a Balassi Bálint-emlékkard birtokosa. Tavaly a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg. A Hetek költői csoport tagjának versét Szabó András adta elő.
Szilágyi István Kossuth-díjas író Kolozsvárott született. A MMA Irodalmi Tagozatának tagja, ő saját groteszk, sőt morbid írásából olvasott föl. Elmondta, Homérosz óta válságban van az irodalom. Márai azt viszont csúcsra járatja. És az emberek olvassák Nyíro Józsefet, Wass Albertet és Bánffy Miklóst is. Az ido tehát igazságot szolgáltat. Márai kíméletlen élettudásával tart fogva. Nem veszít eleganciájából és nincs benne önsajnálat.
A közönség ismételten arról győződhetett meg, hogy mennyire sokrétű Márai hagyatéka, aki szinte érthetetlenül, de mindenképpen váratlanul Kassát föltette a világ szellemi térképére. Művei védik Kassa múltját. Most csak föl kell nőnünk a feladathoz, melyet ránk hagyományozott. Óriási, vissza nem térő lehetőséget adott nekünk!
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
Képgalériánk itt tekinthető meg.
{iarelatednews articleid=”38959,38888″}
