A Kassa-Ért (Északkeleti Reformátusok Találkozója) háromnapos rendezvénye pénteken, június 14-én kezdődött ünnepi istentisztelettel a több mint kétszáz éves kassai Kálvin-téri református templomban.
Ez a kassai reformátusok harmadik temploma. Az első az Orsolya-apácák kezén van. Háromszor vették el tőlük. Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc visszaadta, de utánuk nem a méltányosság lett az Úr.
A teljes műsort az Európa Rádió közvetítette.
A templom megtelt. Kiss Zoltán orgonaművész kísérte az istentiszteletet játékával. A találkozót Csomós József a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke Kálvin János bűnvalló imáját idézte: „Szánj meg engem, jóságos Isten, irgalomnak Atyja, és bocsásd meg az én vétkeimet a Te Szent Fiad, s az én Megváltom, az Úr Jézus Krisztus szerelméért! Áraszd ki rám és növeld folyvást rajtam Szent Lelked ajándékait, hogy annak ereje által mind jobban megismerjem bűneimet és ellene mondva a világ csábításának, tagadjam meg az én ó-emberem. Segíts Szent Lelkeddel, hogy szenvedélyesen igyekezzem a jóra, s teremjem szentségednek és igazságnak gyümölcseit, amiket fogadj el tőlem hálaáldozatom alázatos zsengéjeként.” A lekciót Steinbach József dunántúli püspök olvasta föl Lukács Evangéliumából (14, 16-24): Egy ember nagy vacsorát készített, melyre vendégeket hívott. De azok különböző ürügyekkel kimentették magukat. Emiatt a meghívó megharagudott és a város elesetteit hívta és vendégelte meg.
Az Igét Kató Béla erdélyi református püspök hirdette. Kassa jogot kapott rá, hogy megmutassa európai értékeit. Ezért jöttünk, hogy együtt örvendezzünk. A Mindenség Ura 1100 évvel ezelőtt meghívott minket ide, a Kárpát-medencébe. Sepsiszentgyörtől Kassáig utazva, gyönyörű helyeket láttam, ahol az ember jól érezheti magát és nem szűkölködik szellemi javakban sem. Ilyen az Isten országa is, Mint egy lakoma, ami azonos a bőséggel. Ahová Isten meghív minket, ott bőség van. Sőt elénk megy, hogy biztonságosan odataláljunk. A példázatban a lakomát – mely az úrvacsora előképe – a meghívottak valamilyen ürüggyel mondják le. Mi lakomára hívattunk el a Kárpát-medencébe, mégis sokan elkívánkoznak, elmennek. Nem kívánnak a lakomán részt venni? Kóstolót kapunk, érdemes energiáinkat felhasználni. Ha valakinek öröme van, megosztja! Mi az, amire szükségünk lenne, de mégsem kapjuk meg? Miért ürülnek ki a templomok? Valamit nem teszünk jól, nem azt végezzük, amire Isten elhívott? Az istentiszteletről elmondta, ne olyan legyen, mint egy üzleti vacsora! Az együttlétre kell figyelnünk. Feladatunk a misszió, ami egyenértékű a meghívással. Minél több embert kell megszólítanunk.
A Kárpát-medence gazdag lehetőségeket tud biztosítani. Mégis miért utasítják el az emberek a meghívást? Illik ez? Maradjunk, vagy elmenjünk? Nem lebecsülve a család, boldogulás és egyéb gondok fontosságát, a kérdés, mit teszünk életünkben első helyre. Ha a meghívást visszautasítjuk, egyben Isten lehetőségeit is visszautasítjuk, s emiatt jogosan lesz haragos ránk. Urunk örömöt akar szerezni az embernek, gazdagságával is meg kívánja ajándékozni. Szellemileg, lelkileg és testileg egyaránt. Ezért fogadjuk el Isten szándékát velünk kapcsolatban és küzdjünk megmaradásunkért. Ha mi és gyermekeink a területet nem foglaljuk el, ha nem mi lakjuk be, akkor elveszít(het)jük, mert nem becsültük meg Isten ajándékát. Ehhez a szeretet kényszerítő erejére van szükségünk.
Az imát Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke mondta. Az Úr nélkül semmi érdemlegeset sem tudunk cselekedni!
Ezután Fazekas László, szlovákiai református püspök köszöntötte az egybegyűlteket. Belső örvendező vígasságra van szükségünk ennek kell jellemeznie istentiszteleteinket. Most különösen, amikor a Kassa Európa Kulturális Fővárosa alkalmával sikerült ezt a háromnapos rendezvényt megszervezni. Örvendetes. ha mindez egész életünket áthatja, formálja és kihatással lesz környezetünkre is.
Majd köszöntötte a vendégeket, akik között többek között megjelentek a Magyarországi Református Egyház Generális Konventjének tagjai, püspökök, Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet és Czimbalmosné Molnár Éva kassai magyar főkonzul.
A Debreceni Kántus éneke után ifj. Havasi Péter színész szavalta el Reményik Sándor: Eredj ha tudsz c. versét. Majd a Laudate Dominum, a kassai magyar református gyülekezet énekkara énekelt Kovács Edit karnagy vezényletével.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, ez a rendezvény azt üzeni, hogy a kassai magyar reformátusság történelmi, kulturális, lelki és szellemi öröksége jelen van, mely mindig kiemelkedő szerepet töltött be kultúránkban. Itt zajlott Bethlen Gábor esküvője, Kazinczy Ferenc itt adta ki az első magyar irodalmi folyóiratot, a Bánk bánt 180 évvel ezelőtt itt mutatták be, Esterházy Jánost ebben a választási kerületben választották parlamenti képviselővé és II. Rákóczi Ferenc itt alussza örök álmát. Kassa csak velük együtt Kassa. Ők példaképek és jelképek. A jeles magyar hírességek és a kiemelkedő magyar események reményt nyújtanak és cselekedetekre ösztönöznek. Megmaradásunkat csakis a cselekvő hit biztosíthatja. „Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.” – mondja a Hegyi Beszéd. Márai Sándor is azt mondja: Ez a kor mintha már csak élni akarna, szerep és küldetés nélkül. Én azt hiszem, így nem lehet élni.” Trianonnal sem veszítettünk el véglegesen mindent. Ha ezt lemondóan elfogadnánk, akkor kishitű öncsonkítást végeznénk. A magyar református iskolák és óvodák megtartó erejét méltatta. Buzdította hát a kassai és a felvidéki reformátusokat arra, vállalják feladataikat és összefogva harcoljanak emberi és keresztyén jogaikért, értékeikért. Hiszen Hamvas Béla mondotta: „Az ember ott kezdődik, hogy teremt valamit, ami nincs.”
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára átadta Fekete György, az MMA elnökének mint presbiternek az üdvözletét tolmácsolta. Nemzetfenntartó feladat a kulturális értékek védelme és gyarapítása, Ebben közös a szolgálatuk az egyházzal. „Itt vagyunk önökkel, de nemcsak most.” Így utalt arra, hogy az MMA több programot szervezett Kassán a Rovás képzőművészeti csoporttal és a Thália Színházzal, hogy szinte már haza járnak ebbe a városba. Nemrég a Bánk bán operafilmet is bemutatták. A rendezvény társszervezőjeként most is segítettek.
Az egység jegyében a Debreceni Kántus, és a kassai Laudate Dominum énekelt Berkesi Sándor Liszt Ferenc-díjas karnagy vezényletével.
A város és a gyülekezet nevében Orémus Zoltán esperes üdvözölte a jelenlévőket. Azok nevében szólt, akiknek ez a szó, hogy „Kassáért” a mindennapi életet, a folyamatos küzdelmet, a csalódások és remények közötti életutat jelenti. „Mi, akik lelki otthonunknak tartjuk a templomot így mondjuk, az Úrért, Kassáért, a gyülekezetért!” Gedeonhoz hasonlóan csak így tudták félelmeiket leküzdeni, ha láthatatlan fáklyát tartanak bal és kürtöt jobb kezükben. Csak így tudnak a félelmemet leküzdve harcolni. A fáklya világít(ott) a sötétben, a kürt hív. Kitartásra, állhatatosságra buzdít. Hívó szó. Így küzd a kassai gyülekezet 369 éve át hűséggel a „fáklyaigére” támaszkodva. „Isten hozta önöket!”
Az áldást Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke mondta. Nemzeti imánk eléneklésével ért véget az ünnepi istentisztelet, melyet kivetítőn a református templom háta mögött található Hóhér-bástya udvarán is sokan követték.
Ezután az említett udvaron Gryllus Dániel adott koncertet Halmos Bélával, Ferenczi Györggyel és a Rackajam együttessel. Pál apostol leveleit adták elő, melyeket Sumonyi Zoltán szedett rímekbe. Ezt követően Ferenczi György harmonikás-énekes adott koncertet.
Képgalériánk a június 14-i napról ITT>>> tekinthető meg.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40189, 39747,40280″}
