A Szövetség a Közös Célokért társulás baráti összejövetelt szervezett június 28-án Csúzon, a Szénássy-kúriában.
Annak örömére, hogy egy nagyszerű összefogásnak köszönhetően május 15-e óta – örök időkre – Nagy János szobrászművész Esterházy János-szobrában gyönyörködhetünk a budapesti Gesztenyéskertben.
A találkozóra Nagy János és barátai voltak hivatalosak, hogy közösen mondjanak köszönetet a budapesti Esterházy-szobor kezdeményezőinek, a bizottság valamennyi tagjának, különösen Kovács Gergelyné Irén, kultúrtörténész, muzeológus fáradhatatlan szervezőmunkáját elismerve. Ő húsz éven át volt a Postamúzeum igazgatója, korábban jelentős feladatokat vállalt a Hortobágyi Nemzeti Park és a Mohácsi történelmi emlékhely kialakításában is. Budapesten 2011-ben a hegyvidéki önkormányzat díszpolgárává avatták. „Irénke nénit egy kohéziós öntudat mozgatja, amely a családon túl egy közösséget is képes összetartani” – mondta róla akkor Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia sajtófőnöke.
A csúzi ünnepséget Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója, az összejövetel szervezője nyitotta meg, az ünnepi hangulatot Boráros Imre színművész versmondása teremtette meg.
A baráti összejövetelen Duray Miklós kiemelte: nem csupán Nagy János szobrászművész barátunk munkája kapcsán gyűltünk össze, hanem egy megvalósult közösségi gondolkodás eredményének megünneplésére is. Hangsúlyozta: el kell kezdenünk gondolkozni a jövőben és tudatosítanunk kell, hogy nem a múlt formálja a jövőt, hanem mindig a jelenkor adja meg a jövő kiindulópontját. Hiszen a jelenkorban tudjuk a múltat is értékelni és a múlt értékeit a jövő terveibe beleépíteni.
Esterházy Jánosról szólva, Duray megjegyezte: ő azzal vált igazán rendkívüli emberré, hogy egy olyan környezetben tudott másként viselkedni, amelyben mindenki mást várt volna el tőle. Tragédiája, hogy ezt ő magyarként tette meg. Azért gyűlölik őt sokan a mai napig – mi meg pontosan ezért is szeretjük őt, és tudjuk, az emberi magatartás teljesen független attól, hogy melyik nemzet fiához tartozik.
Duray egyfelől boldognak nevezte Nagy Jánost, hiszen most már áll az Esterházy-szobra. Másfelől azonban mégsem lehet teljesen boldog, hiszen nem kapta meg azokat a hivatalos elismeréseket, melyek kijártak volna neki. Ám a nagyságot nem a plecsni, hanem az életmű bizonyítja, és csodálatos, hogy az életmű a kiteljesedésében magába foglalja az Esterházy-szobrot – fogalmazott.
Majd köszönetet mondott a szoborállító bizottságnak azért, hogy az egyik legnagyobb szobrászművészünk, az egyik legnagyobb erkölcsi tekintélyünk szobrát alkothatta meg.
Nagy János szobrász szintén kiemelte Kovács Gergelyné akadályt nem ismerő törekvéseit: enélkül a társaság nélkül szobor nincs – jegyezte meg. Majd további terveiről is beszélt: a csehországi Mirovban, ahol Esterházy János elhunyt, újabb szobrot állítana a mártír-politikus emlékének. „Egy zarándokhelyet képzeltem el ide, ahová a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar is ellátogathat, hiszen Esterházy a visegrádi négyek egységesülését is képes elősegíteni. Magyarságát és Szlovákiához fűződő viszonyát nem kell magyarázni, mint ahogy lengyel gyökereit sem. De a csehek is a magukénak érezhetik, hiszen náluk raboskodott, és végül ott is hunyt el” – mondta.
Kovács Gergelyné, azaz Irénke néni a gróf Esterházy János szoborért egyesület nevében a szoborkészítők, Nagy János és Troznai István bronzöntőmester domborművével díszített emlékplakettet adott át Duray Miklósnak. Az emléklapon az áll: Esterházy János politikai örökösének, Duray Miklósnak adományozzák. Kovács Gergelyné, Irénke így fogalmazott: Duray Miklós a sok darabban szétszaggatott magyarság szellemi és erkölcsi összefogását hirdeti és jelképezi.
A baráti összejövetelt megtisztelték jelenlétükkel: Herczeg Melinda, Áder János köztársasági elnök feleségének édesanyja, Pékó Zoltán, az Esterházy szoborbizottság elnöke és felesége Szabó Nóra, Troznai István bronzöntő mester és felesége, Troznai Márta. Jelen volt Czimbalmosné Molnár Éva kassai főkonzul asszony, aki a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet volt igazgatójaként Nagy János munkásságát jól ismeri, Szabó Tibor, a HTMH korábbi elnöke, Martonvásár polgármestere, Horváth Mária, a Rákóczi Szövetség Esterházy Emlékbizottságának tagja, Méry Gábor, a Méry Rátio könyvkiadó tulajdonosa, Boráros Imre és Petrécs Anna színművészek, Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért egyesület elnöke és felesége, valamint a komáromi Öregdiák Egyesületből: Bastrnák László, Langschadl István, Stirber Lajos, Viola Pál. Továbbá Haraszti Mária, a pozsonyi Median igazgatója, Horváthné Zobor Róza biológus, akik Kovács Irénke barátai a Honismereti Kerékpártúrák kezdete óta.
Az ünnepség háziasszonya Szénássy Mária volt, a csúzi kúriát létrehozó Szénássy Árpád özvegye. A vendégeknek bemutatta az impozáns kúriát, nemzeti kulturális központot.
A rendezvényről készült filmösszeállítás a televizio.sk honlapján itt tekinthető meg.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39574, 39629, 39602, 39615″}
