A kassai Magyar Jelenlét Házának FiguratiF Galériájában nyitotta meg tárlatát a Lemkovyna – Лемковина című kiállítás. Dr. Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja vállalta a kiállítás fővédnökségét.
A kiállítóművészek közül jelen volt Katarzyna Tereszkiewicz és Marcin Pecka, akik nemcsak résztvevői ennek a projektnek, de a kiállítást is ők készítették el.
Ezen művészek érdeme, hogy felhívták a figyelmet ezzel a kiállítással a lemkók nemzeti kisebbségére, hiszen az átlagember nem sokat, vagy egyáltalán nem hallott róluk.
A lemkók a ruszinok egyik csoportja, akik hagyományosan a Kárpátok északi lejtőin, főként Lengyelország délkeleti részén éltek.
A 20. század közepén, de már korábban is a lemkó közösséget súlyos megpróbáltatások érték a lengyel állam részéről, beleértve az asszimilációs politikát és a kitelepítéseket, ami jelentős hatást gyakorolt kulturális örökségükre és identitásukra.
A „Łemkowszczyzna-Лемковина” projekt hozzájárul a lemkó kultúra újraélesztéséhez és bemutatásához a nemzetközi közönség számára, elősegítve a kulturális sokszínűség és a kisebbségi kultúrák erősítését.
Katarzyna Tereszkiewicz, a kiállítás kurátora arról értekezett, hogy a Lemkovyna–Лемковина egy nemzetközi művészeti és tudományos projekt, amelynek fő célja a lemkó nemzeti kisebbség kulturális örökségének népszerűsítése. A kiállításon bemutatott alkotások a művészek személyes értelmezései a lemkók kultúrájáról és hagyományairól.
A teljes projekt tartalmaz egy szabadtéri kiállítást, egy kiállítássorozatot, amely 2025 februárjában Katowicében, márciusban Rzeszówban, júliusban Zdyniában valósul meg, valamint egy kiadványt – egy katalógust, és egy tudományos és művészeti szimpóziumot 2025 őszére tervezve.
Ebben körülbelül 50 meghívott művész vesz részt Lengyelországból, Belgiumból, Ukrajnából, Németországból, Franciaországból, az Egyesült Államokból és Tunéziából.
A projekt ötlete Gładyszów polgármestere, Krzysztof Piotrowski és a Rzeszówi Egyetem professzora, Marek Adam Olszyński agyából pattant ki.
Ľuba Kráľová, az eperjesi székhelyű Szlovák Nemzeti Múzeum – A Ruszin Kultúra Múzeumának igazgatónője, röviden vázolta anyanyelvén a ruszinok történetét. A ruszinok Délkelet-Lengyelországban (itt lemkóknak, lemkeknek hívják őket), Északkelet-Szlovákiában, Kárpátalján és Magyarországon élnek. Az első világháború végén az Amerikában élő Grigorij Zsatkovics tárgyalt a nevükben Masarykkal, aki autonómiát ígért nekik Csehszlovákián belül, de ebből nem lett semmi. Kárpátalja 1939-45 között Magyarország része lett, azután következett a tragédia, amikor ezt a területet a Szovjetunió bekebelezte.
Csehszlovákián keresztül 1945 után az ultranacionalista és antiszemita ukrán katonai egységek, akiket banderistáknak neveztek, próbáltak átverekedni Bajorországba, kis sikerrel.
1951-ben Csehszlovákiában betiltották a ruszin nemzetiséget. Eszembe jut az a tragikomikus eset, amikor az egyik falu lakosai összebeszéltek, és az 1970-es népszámláláskor, mivel a ruszin nemzetiséget nem jelölhették, szlovákot meg ukránt nem akartak beírni, az egész falu japánnak jelentkezett! Mára azonban már elismerték őket külön nemzeti kisebbségnek.
A kiállítás megnyitása után az érdeklődők szembesülhettek az alkotók sokszínű megközelítésével.
A tárlat február 25-ig tekinthető meg.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma