Robert Kaliňák belügyminiszter válaszával szinte egy időben Jana Dubovcová ombudsman válaszlevele is megérkezett a Kétnyelvű Dél-Szlovákiának.
Dubovcová válaszleveléből kitűnik, mivel a törvény értelmében az ombudsman hatásköre a kormány tevékenységére nem terjed ki, a kormány eljárását Pered ügyében nem vizsgálhatja felül, ahogyan azt a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái a hozzá írt levelükben kérik.A belügyminisztérium peredi népszavazást elutasító álláspontjával kapcsolatban, amely alapján a kormány a döntését meghozta, Dubovcová válaszlevelében kifejtette, Pered polgárai a népszavazással csupán a közügyek igazgatásában való alapvető jogukat érvényesítették. Az Alkotmány és az alkotmányos törvények értelmében ugyanis a közügyek igazgatásában való közvetlen részvétel a petíciós jog és a polgárok gyülekezési jogának érvényesítésével, illetve helyi népszavazással is megvalósítható. Helyi népszavazást a település életében és fejlődésében fontos ügyekben, illetve a települési önkormányzatokról szóló törvény értelmében a település névváltoztatása esetén hirdetnek meg. Mivel Pereden a helyi népszavazás köztudottan megvalósult, a formális jogértelmezés szempontjából az állampolgárok joga teljesült, és a szavazással a közügyek igazgatásában való részvételük gyakorlatilag ki is merült. Az érvényes jogszabály azonban kimondottan nem írja elő, hogy a helyi népszavazás eredménye az állami és önkormányzati szervek további eljárása során kötelező érvényű legyen.
„A formális jogértelmezés néha azonban ahhoz vezethet, hogy a forma a tartalom fölé rendelődik, ezért nem lehet a jogszabályok alkalmazásának egyedüli szempontja. Amennyiben a jog gyakorlati alkalmazása csupán annak formális, már-már formalisztikus értelmezésére támaszkodna, ennek eredménye akár az is lehetne, hogy némely esetben a jog magának a demokráciának a lényegével szemben hatna” – írja Dubovcová a levelében. Az ombudsman asszony szerint azonban a népszavazás célja nem csupán lehetővé tenni a polgárok számára, hogy szavazatukkal hangot adjanak az akaratuknak, hanem az is, hogy azok a szervek, amelyek a nevükben az államhatalmat gyakorolják, megismerjék az az állampolgárok akaratát, és bizonyos feltételek teljesülése mellett megvalósítsák azt. Kivéve azokat az eseteket, amikor a megvalósítás ellenkezik a törvénnyel, a demokratikus jogállam alapelveivel vagy az alapvető polgári és szabadságjogokkal, illetve ha ennek következtében veszélybe kerülne a demokratikus jogállam. Amennyiben tehát az állami szervek nem tartották tiszteletben a népszavazás során kifejezett állampolgári akaratot, az jogszerűen csak a fent meghatározott okok valamelyike értelmében történhetett.
Dubovcová szerint a kormány döntése, miszerint Pered község szlovák elnevezését (Tešedíkovo) nem változtatja Peredre, összhangban volt a törvénnyel. A Pered megnevezést ugyanis nem tartalmazza a hivatalos településnév-jegyzék, és nem képezi részét az államnyelv kodifikált változatának sem, azaz nem tesz eleget a településnevekkel szembeni törvényileg meghatározott feltételeknek – olvasható Dubocvová válaszlevelében. Az ombudsman asszony szerint azonban a belügyminisztérium nem használt ki minden rendelkezésére álló lehetőséget az ügy kapcsán. Amennyiben ugyanis megállapította, hogy a helyi népszavazás által jóváhagyott megnevezés nem része az államnyelv kodifikált változatának, fel kellett volna szólítania a kulturális minisztériumot arra, állapítsa meg, lehetséges-e az elnevezés utólagos besorolása az államnyelvbe, vagy ez a besorolás kizárt, mivel ellenkezik az államnyelv kodifikált változatának törvényszerűségeivel. A kulturális minisztériumnak ennek alapján kellett volna a javaslatát a kormány elé terjesztenie.
A belügyminisztérium álláspontja tehát arról, hogy valamely szó, szóösszetétel, tulajdonnév vagy megnevezés része avagy sem az államnyelvnek, jelen jogszabályi helyzetben csupán nem kötelező érvényű okfejtés, amely a település megnevezésével kapcsolatos döntés szempontjából jogilag irreleváns. Ezenkívül a minisztérium szakmai albizottságai vagy az államnyelvi szabályozás területén tevékenykedő szakemberek nem minősülnek hatóságnak. Az államnyelvvel kapcsolatos egyetlen, jogszabályban felhatalmazott imtézmény a kulturális minisztérium.
„Véleményem szerint ez az eljárás csak a jogszabály szövegének formális értelmezésén alapul. A közigazgatási szerveknek tevékenységük során mindig abból kell kiindulniuk, hogy minden hatalom a néptől ered, ezért előbb mindig el kellene végezniük azokat a feladatokat és lépéseket, amelyeket a jog megenged, hogy amennyiben lehetséges és összhangban van a törvénnyel, a település neve, amelynek a népszavazás során a polgárok érvényt kívántak szerezni, bekerüljön az államnyelv kodifikált változatába” – írja Dubovcová.
Az ombudsman szerint jelenleg fel lehetne kérni valamely szlovacisztikai szakmai műhelyt, ítélje meg, hogy a Pered megnevezés ellenkezik-e az államnyelv kodifikált változatának törvényszerűségeivel, ami miatt valóban nem képezheti annak részét. A megítélés azonban nyelvtudományi, és nem politikai vagy jogi kérdés. Ha ez az ellentét nem bizonyosodik be, fel kell kérni a szóban forgó intézetet vagy egy másik erre jogosult szubjektumot, hogy tegyen javaslatot a kulturális minisztériumnak a Pered megnevezés besorolására az államnyelv kodifikált változatába. Ezt követően a kormány újra dönthet a település szlovák nevének megváltoztatásáról.
Dubovcová tájékoztatásképpen a levelében azt is megemlíti, hogy 2013. november 7-én olyan képviselői módosító javaslat került a törvényhozás elé, amely úgy módosítaná a települési önkormányzatokról szóló törvényt, hogy a település nevéről tartott érvényes helyi népszavazás eredménye a szlovák kormányra nézve kötelező érvényű legyen.
dé, Felvidék.ma