A Felvidéken húsz éve működő Regnum Marianum Akadémia soron következő előadására október negyedik hétvégéjén került sor a szőgyéni Könyvtár és Galéria intézményében.
Az Akadémiát, a Pázmaneum Polgári Társulás hívta életre alakulásával egyidőben, 2005-ben, szépemlékű Karaffa János egyetemi lelkész kezdeményezésére.
Az Akadémia szervezője a kezdetektől napjainkig dr. Farkas Zsolt, aki jelenleg a szőgyéni és a barti egyházközségek plébánosa, iskolaesperes, a Nyitrai Egyházmegyében a ministráns-pasztoráció felelős megbízottja, a Felvidéki Jópásztor Alapítvány elnöke, a Pázmaneum Társulás elnökségi tagja.
A Regnum Marianum Akadémia vendégei (Fotó: Berényi Kornélia)
Az előadásra Zsolt atya Bokor Klára újságírót, utazót hívta meg, aki a világ legkülönbözőbb tájain tett utazásainak és úti beszámolóinak kapcsán nagy népszerűségnek örvend a Felvidék déli régióiban. Előadása nem első ízben kap teret a Regnum Marianum Akadémia programjai közt. Az elmúlt években számos könyvtár és intézmény vendége volt, amikor teltház előtt tartotta meg élménybeszámolóit. Különleges utazási élményeiről gyakorta olvashatunk a magyar folyóiratokban, hírportálokon is, és minderről bővebben a Világ a szívemben című könyvében vall.
Klára, az európai ember számára ismeretlen, különleges, és olykor veszélyes utak kedvelője, akinek vágya, hogy megismerje a világ legkülönbözőbb népeinek kultúráját, vallási szokásait és Istenben bízva, a Szentlélek vezetésével vállalja azokat az utakat, melyek sok esetben nem csupán kényelmetlenséggel, de veszélyekkel is járnak, s amelyeket ő zarándoklatoknak tekint.
Bokor Klára vetítéssel szemlélteti élményeit (Fotó: Berényi Kornélia)
Az Akadémia októberi előadásában a közelmúltban Oroszországban, pontosabban az orosz Altaj távoli vidékein tett utazási élményeiről számolt be, amikor a vallás és a hit szemüvegén keresztül figyelte meg az ott élők életét.
„A mítoszok földje az orosz Altaj” címmel megtartott előadás alcíme „Az orosz ortodox egyház és az etnikai és természeti vallások” volt. Az előadásra nem csak helyiek, de a szomszédos falvakból is szépszámmal érkeztek érdeklődők.
Az orosz Altáj különös világa (Fotó: Bokor Klára)
A megnyitóban Zsolt atya hangsúlyozta, hogy a téma komoly és összetett, hisz tudjuk, hogy „itt a közelben” a nemzetek egymás ellen fordultak, ám van egy hátország, ahol a kultúrát és a hitet az elmúlt évek diktatúrája és ideológiája sem tudta kiölni az orosz népből, sem a kereszténységet, sem a természeti vallásokat, melyek egymást gazdagítva élnek tovább. Beszélt arról az egyházszakadásról, amikor az ortodox egyház kivált a római katolikus egyházból, és ma is uralkodó vallás a keleti egyházakban. Az ortodox egyházak a keleti kereszténységhez tartozó önálló, ún. autokefál egyházak, amelyek főleg a keleti szláv, görög és a Kelet-Európa országaiban elterjedtek. A legjelentősebbek közé tartozik az orosz ortodox egyház.
Bokor Klára, aki már bejárta a világ különböző egzotikus tájait, ismét különleges élményben részesítette a hallgatóságot, amikor bemutatta útját az Altaj Köztársaságban. Az orosz Altaj, vagy Altaj-hegyvidék néven ismert terület az Orosz Föderáció egyik szubjektuma és a szibériai szövetségi körzethez tartozik. Határos Mongóliával, Kínával, Kazahsztánnal, valamint Oroszországon belül az Altaji határterülettel, Tuva és Hakasz Köztársasággal. Területe 92 600 km², lakossága mintegy 210 ezer fő, ezzel az ország egyik legkisebb népsűrűségű régiója.
Bokor Klára Kazahsztán fővárosában Asztanában, Nur-szultán mecsetjében (Fotó: Bokor Klára)
Ma a régió igyekszik megőrizni gazdag kulturális és nyelvi örökségét, különösen az altaji őslakos népcsoportok hagyományait, hitét és vallását, mely a mai napig szorosan összefonódik.
A vad vidék csodálatos tájait, az emberlakta vidékeit, városait, hegyeit, járt és járatlan útjait, vendégszerető népeit ismerhette meg a hallgatóság. Az előadásból kitűnt, hogy bár az egyházakat, a vallást és a sámánizmust egyaránt üldözték és tiltották az elmúlt évek alatt, az ott élők mégis ápolták és megőrizték, így tovább élt a családokban és az Altaj elvadult vidékein.
A „mítoszok földje” (Fotó: Bokor Klára)
Az altaji népek szimbólumai közé tartozik az életfa, amely a világmindenséget és a megújulást jelképezi. További fontos jelképek a sámándob, a turulmadár, a csodaszarvas és a Tengri, vagyis az Égisten ősi jele is. Sok szimbólum az ősi vallási, sámánisztikus és turáni hagyományokhoz, valamint a lovas kultúrához kapcsolódik, mindez hasonló az ősmagyar mitológiához.
Ezekkel a természetvallásokkal is találkozott Klára, aki ismét kalandos úti élménybeszámolóval, fotókkal, videófelvételekkel különleges tájakra kalauzolta a hallgatóságot és engedett betekintést az ott élők vallási életébe, az ortodox egyház szokásaiba és abba a hiedelemvilágba, mely a természetközeli népek életére oly jellemző.
Farkas Zsolt atya, Bokor Klára és Méri Szabolcs polgármester (Fotó: Berényi Kornélia)
Bokor Klára szívesen osztja meg élményeit, beszámolóit intézményekben, közösségekben, és viszi el a vetítéssel egybekötött előadásait, az általa megtapasztalt utazásainak nem mindennapi élményeit, valamint a „Világ a szívemben” című könyvét.
Zsolt atya értékes könyvet ajándékozott az előadónak, melyet a római zarándoklatáról hozott, és hangsúlyozta, hogy a Regnum Marianum Akadémia továbbra is szeretettel hív mindenkit az előadásokra, a közös gondolkodásra, feltöltődésre és a hitbéli elmélyülésre.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
