Tíz éve nyilvánította november 15-ét a magyar szórvány napjává a magyar Országgyűlés. Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár a jubileum kapcsán a Magyar Nemzetnek adott interjút. A beszélgetésben a szórványlét kihívásairól, az asszimilációról, a nagyváradi premontrei főapát kilakoltatásának veszélyéről, illetve a magyar állam külhoni feladatairól is szólt.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a szórvány közösségek mindenütt léteznek, Erdélyben például Hunyad, Arad, Beszterce-Naszód és Brassó megyék szórványterületeknek számítanak, de a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban is találhatók hasonló közösségek.
A legnagyobb fenyegetést az asszimiláció jelenti, különösen ott, ahol a magyarság aránya 30–20 százalék alá csökken.
Nacsa Lőrinc FB
Az elmúlt tíz év eredményei között Nacsa kiemelte a Petőfi Sándor-programot, amely ösztöndíjasokat küld a szórványvidékekre, valamint az iskolabusz- és délutáni oktatási programokat, amelyek a magyar nyelvű közösség életben tartását szolgálják.
Hangsúlyozta, hogy az egyházak szerepe elengedhetetlen, különösen a nagyváradi premontrei főapát ügyében, ahol az államtitkárság támogatja az érintett magyar közösséget.
„Soha nem találkoztam olyan szórványközösséggel, amely lemondott volna a jövőjéről” – mondta Nacsa, kiemelve a közösségek tenni akarását és elkötelezettségét.
Nacsa Lőrinc FB
Isten áldja és őrizze a magyar szórványt!
„A magyar emberek számára a szórvány nem néprajzi fogalom, hanem küldetés, hiszen ott, ahol kevesen vagyunk, minden magyar szónak, minden magyar intézménynek, minden nemzeti ünnepnek különleges jelentősége van. A szórvány ragaszkodik szülőföldjéhez, még inkább átéli és érzi a kisebbségi sors kihívásait. Nekik a megmaradás minden nap egy döntés. A templom, az iskola vagy éppen a közösségi találkozások – mind a megmaradás támaszai. Magyarságuk hitvallás és példa is nekünk” –írta Nacsa Lőrinc közösségi oldalán az aradi magyar szórvány napja alkalmából.
A következő évek kihívásai között az asszimiláció, a demográfiai problémák és az intézményrendszer hiánya marad, de az új technológiák és a digitális megoldások segíthetnek a nemzethez tartozás erősítésében és a közösségek támogatásában.
Magyar Nemzet/Nacsa Lőrinc FB/Felvidék.ma
