Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszűnnek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján.
„Készen állunk és szeretnénk békés eszközökkel lezárni ezt a konfliktust, azon elvek alapján, amelyeket tavaly júniusban az Oroszországi Föderáció külügyminisztériumában vázoltam, valamint a válságot kiváltó okok megszüntetése mellett” – mondta, hangot adva véleményének, miszerint Ukrajna nem kész a béketárgyalásokra.
Közölte, hogy az orosz hadsereg az érintkezési vonal egész hosszában támad, ellenőrzése alá vonta a Zaporizzsja megyei Huljajpole város 50 százalékát. Úgy vélekedett, hogy a donyecki régióban hamarosan el fogja foglalni Limant és Kosztyantinivkát.
Putyin szerint azért kell megszüntetni az ukrajnai konfliktus okait, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg hasonló helyzet, és hogy a béke „hosszú távú, tartós és stabil legyen”.
„Készek vagyunk haladéktalanul beszüntetni ezeket a harci cselekményeket, ha biztosítják a biztonsági feltételeket Oroszország számára közép- és hosszú távon” – hangoztatta. Leszögezte, hogy Oroszország az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján hajlandó együttműködni Európával és az Egyesült Államokkal. Oroszország 2026-ban már békében és háborúk nélkül akar élni – tette hozzá.
De kilátásba helyezte, hogy ha felmerülnek a kalinyingrádi régiót fenyegető veszélyek – ezzel az orosz exklávé elleni blokádfenyegetésre utalt –, akkor Oroszország meg fogja őket semmisíteni. „Az ilyen természetű lépések egyszerűen a konfliktus eddig soha nem látott eszkalációjához vezetnek” – figyelmeztetett.
Közölte, hogy az orosz hadsereg rendszeresen válaszol az orosz energetikai létesítmények elleni ukrán támadásokra, és ez utóbbiak ereje nem összehasonlítható az előbbiekkel. Bejelentette, hogy Oroszország kész megfontolni, hogy tartózkodjon az Ukrajna mélyebb területei elleni csapásoktól az ukrajnai választások napján.
Emlékeztetett arra, hogy Oroszország az ukrán támadások közepette is megtartotta saját voksolását a veszélyeztetett régiókban.
Hangsúlyozta, hogy az ukrán hatalom nem lehet legitim választások nélkül. Úgy vélekedett: Oroszországnak jogában áll követelni, hogy az ukrajnai választások kiírása esetén a területén élő ukrán állampolgárok is – akiknek száma szerinte 5 és 10 millió között lehet – részt vehessenek a választásokon.
A fronton kialakult helyzetnek arra kell kényszerítenie az ukrán hatóságokat, hogy békés eszközökkel zárják le a konfliktust – mondta. Kijelentette, hogy a hadászati kezdeményezés az oroszországi Kurszk megye felszabadítása óta folyamatosan az orosz hadsereg kezében van, amely a teljes frontvonalon támad, hol gyorsabb, hol lassabb ütemben.
Közölte egyebek között, hogy a „különleges hadművelet” övezetében jelenleg 700 ezer ember van, és hogy idén közülük több mint 400 ezren szerződtek le az orosz hadseregbe. Elismerte, hogy az orosz hadseregnek hiánya van nehézdrónokból, de azt állította, hogy egészében véve fölényben van a pilóta nélküli légi járművek terén.
Arra figyelmeztetett, hogy alááshatja az EU iránti bizalmat, ha az unió Ukrajna finanszírozására használja fel az orosz kintlévőségeket.
„A lopás titkos vagyoneltulajdonítás, amit pedig velünk nyíltan próbálnak megtenni – az rablás. (…) De miért nem sikerül végrehajtani ezt a rablást? Mert a következmények súlyosak lehetnek a rablók számára” – mondta Putyin.
Kilátásba helyezte, hogy Oroszország bíróságon fogja megvédeni az érdekeit, és rámutatott, hogy az intézkedés megingatja a letétjeiket Európában elhelyező olajtermelő országok bizalmát. Leszögezte, hogy a kintlévőségeket vissza kell majd adni. Meglátása szerint „Európa fokozatosan eltűnik, ha nem működik együtt az Oroszországi Föderációval”.
„Ha Oroszország és Európa egyesítené erőit, akkor a vásárlóerő-paritáson számított összesített GDP-nk nagyobb lenne, mint az Egyesült Államoké. Ha egyesítenénk és kiegészítenénk lehetőségeinket, virágoznánk, ahelyett, hogy egymással háborúzunk” – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a néhai Helmut Kohl német kancellár 1993-ban arról beszélt: Európa jövőjének, ha a kontinens fenn akar maradni önálló civilizációs központként, közösnek kell lennie Oroszországéval, mert természetes módon kiegészítik egymást. Igazat adott Donald Trump amerikai elnöknek a BBC ellen indított rágalmazási per ügyében. „A hamis hírek és a manipuláció problémája létezik, ez nyilvánvaló. Úgy gondolom, hogy Trump elnöknek igaza van” – szögezte le.
Elmondta, hogy miközben Oroszország sohasem avatkozott bele amerikai elnökválasztásba, addig az európai politikai elitek ezt „nyilvánvalóan megtették”.
Ismételten szót ejtett arról, hogy Oroszország korábban kérte felvételét a NATO-ba. „Együttműködtünk a NATO-val, noha nem csak együttműködést, hanem közvetlen tagságot szerettünk volna – egykor a Szovjetunió, majd később az Oroszországi Föderáció. De mindkét esetben rájöttünk, hogy ott nem számolnak velünk” – mondta Putyin az éves sajtótájékoztatót kísérő élő adásban.
Prognózisa szerint az éves infláció Oroszországban 6 százalék alatt marad, talán 5,6 százalékos lesz, a reálbérek emelkedése pedig 4,5 százalékos. A lakosság által feltett kérdések megválaszolásával összekötött sajtótájékoztatón, amely több mint négy és fél órán át tartott, a fő hangsúlyt a belső szociális, társadalompolitikai és gazdasági témák kapták.
MTI/Felvidék.ma
