Közel száz, a közelmúltban végrehajtott ingatlanelkobzást igazoló dokumentumról számolt be február 27-én Pozsonyban a Magyar Szövetség. A párt székházában tartott sajtótájékoztatón Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor ingatlanjogász beszélt a Szlovák Földalap gyakorlatáról, valamint a konfiskációk és a lakosságcsere-egyezmény alapján végrehajtott eljárásokkal kapcsolatos jogi aggályokról.
A bemutatott iratok kapcsán elhangzott, az anyag nyilvánosan hozzáférhető forrásokból állt össze (kataszteri rendszerekből, a Szlovák Földalap nyilvános felületeiről), amelyeket több szakember közösen vetett össze. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a nyilvános adatbázisok frissülnek, változnak, ezért a letöltések és összehasonlítások időigényes, folyamatos munkát jelentenek.
A sajtótájékoztatót szimbolikus időpontra, a lakosságcsere-egyezmény 80. évfordulójára időzítették. A párt fekete szalag kitűzésére szólította fel a közösséget az emlékezés és a tiltakozás jegyében.
Bugár Viktor (Szalai Erika/Felvidék.ma)
2023 óta 26 hektár, de a párt szerint ez csak „a jéghegy csúcsa”
A sajtótájékoztatón Gubík László pártelnök és Bugár Viktor ingatlanjogász ismertette az összegyűjtött adatokat. A bemutatott csomagban 85 tulajdonlap, 188 parcella és összesen 26 hektár szerepel. A területek egy részét az 1945-ös 104-es dekrétumra, más részét a lakosságcsere-egyezményre hivatkozva jegyezték át, két esetben pedig mindkét jogcím megjelent.
Újságírói kérdésre elhangzott, a 2023-tól napjainkig összegyűjtött 26 hektár nem tekinthető teljes listának, inkább csak a jéghegy csúcsa, mert az elkobzások nagyságrendje becslések szerint akár több ezer hektárig is terjedhet, ha a korábbi évtizedeket is vizsgálják.
A Magyar Szövetség részéről az is elhangzott, hogy a térképen és listákban szereplő területek a most letölthető és összevethető adatokból álltak össze, a feldolgozás folytatódik.
„Nyomeltüntetésre emlékeztető” folyamatok: összevonások, átmérések, cserék
Bugár Viktor a bemutatott esetek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a tulajdonlapok és parcellák sorsában utólagos változások is látszanak (pl. átminősítések), amelyek szerinte azt a benyomást kelthetik, mintha egyes helyeken a „nyomok eltüntetésének” folyamata zajlana. Úgy fogalmazott, ettől is válik a kérdés nemcsak politikai, hanem komoly jogi problémává.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a listákban nem kizárólag mezőgazdasági területek szerepelnek, hiszen találtak belterületi telkeket is, sőt olyan esetet is említettek, ahol a parcellán ház, illetve mezőgazdasági épület található. Bugár Viktor a téma súlyát a jogállamiság működésével is összekötötte. Ha akár egy négyzetméternyi területet is jogilag megkérdőjelezhető módon lehet elvenni, az szerinte rendszerszintű problémát jelez – különösen akkor, ha autópálya-beruházásoknál már több száz hektáros nagyságrendek is szóba kerülhetnek.
Gubík László: „Addig nem állunk meg, amíg a teljes jéghegyet fel nem tárjuk”
A Felvidék.ma kérdésére, miszerint mi a célja a Magyar Szövetségnek a most bemutatott dokumentumcsomaggal, Gubík László egyértelmű választ adott: a munka nem zárult le, sőt, most kezdődik igazán.
Gubík László (Szalai Erika/Felvidék.ma)
„Most 2026. február 27-én ennyi bizonyítékot tudtunk letenni az asztalra, de ez csak a jéghegy csúcsa” – fogalmazott a párt elnöke. Hozzátette, addig nem állnak meg, amíg a teljes rendszert fel nem tárják. Gubík szerint a feltáró munka során kirajzolódó térkép nem véletlenszerű mintázatot mutat. Állítása szerint jellemzően olyan parcellákat jegyez át utólag a Szlovák Földalap, amelyek nagyvárosok környékén, fejlesztési területeken, autópálya-építések vagy potenciális lakópark-beruházások közelében fekszenek. „A tendencia nyilvánvaló” – mondta.
Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig elsősorban az 104/1945-ös rendelet alapján kiadott konfiskációs határozatok utólagos bejegyzésével találkoztak, most azonban a lakosságcsere-egyezmény is új jogcímként jelent meg az állami tulajdonszerzésnél. Mindezt különösen szimbolikusnak nevezte annak fényében, hogy éppen a lakosságcsere-egyezmény aláírásának 80. évfordulóján került sor a sajtótájékoztatóra. Gubík hangsúlyozta: ez nemcsak magyar ügy, hanem a szlovákiai jogbiztonság ügye is.
Arra a kérdésre, keresnek-e partnereket az ügyben, igennel válaszolt. Ugyanakkor jelezte, falakba ütköznek, és nemcsak politikai, hanem kommunikációs akadályokba is. Szerinte a szlovák közéletben gyakran próbálják bagatellizálni a feltárt ügyeket, vagy azt állítani, hogy azok nem függenek össze történelmi döntésekkel.
Gubík ugyanakkor reménykeltőnek nevezte, hogy a Szlovák Földalap korábbi igazgatója, Ján Marosz is hasonló kifejezéseket – például telekspekuláció, földmaffia – használt egy korábbi nyilatkozatában. „Ezeket a falakat át kell törni” – zárta válaszát a Magyar Szövetség elnöke.
Szalai Erika/Felvidék.ma
