„A szlovák-magyar problémák gyökere a történelem más-más értelmezéséből adódik” – mondta Sólyom László magyar köztársasági elnök a szlovák-magyar államfői csúcs után az MKP-val folyó tárgyalása szünetében tartott sajtótájékoztatón.
A magyar államfő nem tartott bevezető beszédet, hanem rögtön az újságírók kérdéseire válaszolt. Ennek a beszélgetésnek a rövidített, szerkesztett változatát közöljük.
Ön kisebbségi törvény megalkotását javasolta a szlovák államfőnek. Erre egyértelmű elutasítás volt a válasz?
– Ő arra hivatkozott, hogy neki nincs hatásköre ezt előterjeszteni. Mindamellett ő azt javasolta nekem, hogy a kormányunkat és a parlamentet próbáljuk olyan irányba mozgatni, hogy oldódjon a szlovák-magyar feszültség.
Minden javaslatát elutasította a szlovák államfő?
– Én úgy mondanám, hogy kitért a válaszok elől. Nekem az a fontos, hogy elmondtam a nézetemet, álláspontomat rengeteg kérdésben. Például arról, hogy a kollektív jogok és az asszimiláció szempontjából mi a különbség a szlovákiai magyarság teljes felépített társadalma és egy szórványban élő, kisebb nemzetrész között. Ügyeltem a szóhasználatra is, kifejtettem, hogy az itt élő magyarok a magyar nemzet részei, a nálunk élő szlovákok pedig a szlovák nemzet részei. Vagyis ismertettem a kulturális nemzetfelfogást is. Elmondtam azt is, hogy Magyarországon a szlovák iskolákban olyan tankönyvet használnak, amilyent akarnak. Azt is elmondtam, hogy azokat a létező „kis világokat”, amelyek országainkban léteznek, mint például a Csallóköz, tekintsük értéknek, és ne bontsuk meg. Ám a közös sajtótájékoztatónkon is érezni lehetett, hogy a szlovák államfő most nincs abban a helyzetben, hogy ő most mindenre határozott választ – igent vagy nemet – adjon.
Ezek a csúcstalálkozók – miniszterelnöki, házelnöki majd államfői – segíthetnek abban, hogy csökkenjenek a szlovákiai magyarok elleni atrocitások?
– A párbeszéd mindenhol szükséges. Ezt a nemzetközi színtéren is látjuk, hogy néha a legreménytelenebb helyzeteken is segíthetnek. És itt azért szerencsére nem olyan rossz, mint pl. az ún. harmadik világban. Az aggasztó, hogy a miniszterelnöki csúcstalálkozó után folytatódtak a Szlovák Nemzeti Párt részéről a korábbihoz hasonló stílusú kirohanások. Ugyancsak aggasztó az a stílus, ahogyan elutasították a magyar miniszterelnök hat pontját.
Ön szerint az Ön látogatása után is lehet számítani magyarellenes kirohanásokra szlovák részről?
– Erre nincs garancia. De tisztáztam, hogy nem mindegy, hogy a szélsőségek kormányzati szintről vagy egy marginális csoport részéről nyilvánulnak meg. A szlovák államfő azt mondta, hogy ő Slota kijelentésétől többször elhatárolódott – négyszemközt. Én megjegyeztem, hogy szerintem erre a nyilvánosság előtt lenne szükség.
Mikor találkoznak legközelebb?
– Ő azt mondta, hogy majd a szlovák államfői választások után. Erre valamikor február végén kerül sor, azaz, ő most a kampány közepében van. Én örülnék neki, ha Gašparovič úr minél többet járna Magyarországra. Legyen szó gyalog, lovon, vagy ahogy akar.
Ön szerint szükség lenne nemzetközi szintre vinni a szlovák-magyar vitákat. Vagy legalább valamilyen stratégiaváltásra ebben a kérdésben szükség lenne?
– Minden politikai nézeteltérést először egymás között kell próbálnunk tisztázni. Például azt is, hogy itt a bűnbak szerepében próbálják megjeleníteni a Magyar Koalíció Pártját, erre én azt mondhatom csak, hogy amit az MKP képvisel, az megfelel az európai standardnak. Tudnunk kell azonban azt is, ha mi kimegyünk a térségünkből, a vitáinkat nem igen értik meg, türelmetlenek lesznek tőle – ahogy mi is például balkáni vitákban nem vagyunk elég tájékozottak, és nem akarunk döntőbírák lenni. Tehát szerintem az, ami kivehető, csakis a jogi kérdések.
Ki kezdeményezte a mostani találkozót a Magyar Koalíció Pártjával?
– Magától értetődő számomra, hogy ha Szlovákiában vagyok, akkor találkozom az itteni magyarság politikai képviseletével.
Megj.: a teljes beszélgetés videófelvétele megtekinthető az MKP honlapján: KLIKK
(Felvidék Ma, on)
