XXII. Mécs László Szabadegyetem – keddi program

A Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya Július 8-a és Július 14-e között szervezi meg a XXII. Mécs László Szabadegyetemet a jászói autókempingben.

 A Július 9-ei, keddi program:

10.00 Kiállítás-megnyitó: „II. Rákóczi Ferencről, Magyarország hőséről, című vándorkiállítás”
A kiállítást megnyitja: Mihályi Molnár László, író, költő, publicista, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke.

A magyar parlament a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította, a nagyságos fejedelem születésének 343. és Erdély fejedelmévé választása 315. évfordulója alkalmából. Az emlékévben számos rendezvénnyel hívják fel a figyelmet II. Rákóczi Ferenc emberi nagyságára, történelmi jelentőségére. A Felvidéken a Csemadok pozsonyi székházának Rákosi Ernő termében rendezett kiállítással indították útjára az emlékévet. Ezt a kiállítást láthatják az érdeklődők.

1. Rákóczi Ferenc magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem, birodalmi herceg. 1704-ben lett Gyulafehérvárott erdélyi fejedelem. Az utazó kiállítás a Varsói Magyar Kulturális Intézet megbízásából készült, többek közt a kassai Kelet-szlovákiai Múzeummal és a borsi II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulással együttműködésben.

10.15 Előadás: „Istennel a hazáért és a szabadságért! – II. Rákóczi Ferenc-élete és szabadságharca”
Előadó: Mihályi Molnár László

338 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én Borsiban született a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja, II. Rákóczi Ferenc. A nemesi származású fiatalember huszonhét évesen állt a róla elnevezett Habsburg-ellenes szabadságharc élére, lett röviddel ezt követően erdélyi fejedelem, majd vezérlő fejedelemként Magyarország irányítására is felhatalmazták.

Rákóczi Magyarország történelmének egyik legpozitívabb személyeként példát mutatott becsületességből és önfeláldozásból. Élete során nem tágított a magyar függetlenség megteremtésének elérésétől, még a szabadságharc utáni közkegyelmet sem volt hajlandó elfogadni, és inkább az önkéntes száműzetést választotta. Milyen családi háttérrel, neveltetéssel lett ilyen fiatalon egy ország vezetője, egyáltalán mi motiválta, hogy ezt a pozíciót elfogadja? Mi vesztenivalója volt Rákóczinak a szabadságharcban és miért nem fogadta el a Habsburg békeajánlatot? Az előadó többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

11.30 Kiállítás-megnyitó: „Csemadok 70 című vándorkiállítás”
A kiállítást megnyitja: Köteles László, a Csemadok országos alelnöke

Az idei év a Csemadok és a felvidéki magyarság életében a legnagyobb kulturális szövetségünk megalapításának hetvenedik évfordulójáról szól. Szinte tudat alatt folyik bele a Csemadok az itteni magyarság életébe, évi több mint ötezer rendezvényével, majdnem 500 alapszervezetével, több mint ötvenezer tagjával meghatározó szerepet tölt be kulturális életünkben.

A vándorkiállítás a Csemadok megalakulásának 70. évfordulójára készült, melynek egy része Érsekújváron a Csemadok országos ünnepségén már látható volt. A tárlatot a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai készítették. A volt ösztöndíjas Bedi Katalin volt az ötletgazda, majd Pap Boglárka a jelenlegi ösztöndíjas, valamint a nemrég elhunyt Reicher Gellért, a Szőttes szervező titkára segítségével állította össze a kiállítási anyagot.

Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke vallja: “A kiállítás is mutatja, hogy az eltelt hét évtized komoly teljesítmény. Amikor létrehozták 1949-ben a Csemadokot, más céllal hozták azt létre az akkori elvtársak, mint amilyen útra tért, és amilyen önálló életet kezdett élni. Köszönet jár az alapítóknak, akik a hontalanság évei után elég bátrak voltak ahhoz, hogy megszervezzék önmagukat. A Csemadok életstílus. A Csemadoknak több ezer arca van, annyi, ahány tagja van.”

15.30 Irodalmi délután: „Vadócba rózsát oltok”
Zenés, verses műsor a naszvadi Mécsvirág Irodalmi Kör előadásában.

A Csemadok naszvadi alapszervezet mellett már ötödik éve működik a Mécsvirág Irodalmi Kör. A Szabadegyetem névadója, Mécs László premontrei költő verseiből összeállított irodalmi műsort mutatnak be Vecsey Lajos rendezésében.

A műsorban ismertetik a méltatlanul mellőzött felvidéki papköltő életútját és költészetét, akit 1918-ban éppen ebben a templomban szentelték pappá. Elhangzik 15 vers és közben énekszámok is színesítik az előadást. Az irodalmi csoport már fellépett Budapesten, Pozsonyban, Prágában, Zürichben, Baselban, Komáromban, Gútán, Ógyallán, Párkányban, és számos helyen szégyenkezve vallották be, hogy nem ismerik Mécs László költészetét. A csoport ezért tartja fontosnak, hogy megismertessék az emberekkel a költő nagyságát.

17.00 Önálló műsor az apátsági templomban: „Ima Magyarországért!”
Magyar imák, fohászok ősidőktől napjainkig a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában.
Előadó: Meister Éva, erdélyi származású színművésznő, a Magyar Kultúra Lovagja, a Magyar Művészetért Ex Libris-díjas, művészeti vezető, rendező.

A színművésznő mint szabadfoglalkozású színművész dolgozik, intézmény és támogatottság nélkül. A mai előadásában imák és fohászok hangzanak el a nemzetért, ősidőktől napjainkig, énekben és versben is: Wass Albert, Sík Sándor, vitéz Somogyváry Gyula, Tánczos Katalin, Jókai Anna, Döbrentei Kornél költeményeivel ékesítve.

Idén januárjában a Magyar Kultúra Napján Budapesten, a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya és a Bódva Egyesület ajánlására, a Magyar Kultúra Lovagja címet kapta áldozatos munkájáért, amit már négy évtizeden át a nemzetért tesz. A színművésznő ezzel az önálló műsorával is enyhíteni próbálja lelkünk trianoni fájdalmát. Az önálló műsor után az előadó eddig megjelent hanghordozóit (CD és DVD) árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

19.00 Előadás: „Világpolitika 2019-ben”
Előadó: Prof., Dr. Nógrádi György, külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem Védelem- és Biztonságpolitikai Kutatóközpontjának vezetője.

A professzor úr nemcsak Magyarország, de nemzetközileg is elismert biztonságpolitikai szakértő, több nemzetközi szervezet tagja. Rendkívüli előadásmódja, magas szintű tudása a hallgatók és a TV nézők előtt nem ismeretlen. Az aktuális nemzetközi események mellett szívesen beszél a külpolitikával kapcsolatosan bármiről, ami az embereket érdekli. Manapság tudjuk mi folyik körülöttünk a nagyvilágban. Sajnos naponta hallhatjuk a szörnyű híreket. S ha valaki arra gondolna, hogy ez bennünket nem érint, akkor téved. A külföldi események, háborúk hatással vannak hazánkra, a magyarokra, azaz ránk is. Nem mindegy számunkra sem, hogyan alakulnak a külpolitikai fejlemények Németországban, Ukrajnában, az iszlám államokban. Legalább tudjunk róluk, ismerjük meg mi van a dolgok mögött, mivel járhatnak ezek ránk nézve.