Négyszázhetven helyszínen, több mint 470 intézményben csaknem összesen 3000 program várta Magyarország-szerte a Múzeumok éjszakáján 2025. június 21-én délutántól a közönséget.

Az idei, immár 23. Múzeumok éjszakája nagykövete Gubás Gabi Jászai Mari-díjas színművész. Az események több helyen kapcsolódnak a Jókai 200 emlékévhez, a kiemelt helyszín ezúttal Miskolc: a városban és környékén nyolc intézmény csaknem ötven programot tart” – mondta Hankó Balázs a főszervező Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője az ünnepélyes megnyitón. A miniszter szerint az idén remélhetőleg sikerül felülmúlni a tavalyi 330 ezres látogatószámot.

Hankó Balázs (Fotó: MTI)

A Múzeumok éjszakája a Kárpát-medence legnagyobb kulturális eseménye, amelynek programkínálata egyedi módon mutatja be, miért csodás és szép a magyar kultúra.
A minisztérium vezetője arra is kitért, hogy az idei megnyitó helyszíne, a Szépművészeti Múzeum közel egymilliós éves látogatószámával a világ száz legnépszerűbb múzeumának egyike.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott, hogy ezen „az estén az a lényeg, hogy a legkisebb múzeum is tele van látogatókkal.

A titok az, hogy ilyenkor minden múzeum belesűríti tudása legjavát a kínálatba, ráadásul ebben partnerekre is talál a társművészetekben, amilyen például a zene, a színház, a gasztronómia”.

Gubás Gabi, a Múzeumok éjszakája nagykövete arról beszélt, hogy a remekműveket az különbözteti meg a többi műtől, hogy a szívünkig hatolnak, és szinte mindenkit elérnek. „A múzeumok lényege, hogy a remekművek sokaságát tárják a szemünk elé. Hiszem, hogy mindannyian képesek vagyunk megalkotni saját remekművünket a hivatásunkban” – mondta.

Gubás Gabi (Fotó: MTI)

A Szent Iván-éjhez (június 23.) legközelebb eső szombaton tehát már kora délutántól koncertekkel, interaktív eseményekkel, filmvetítésekkel, családi- és gyermekprogramokkal, tárlatvezetésekkel várták az érdeklődőket. Ezen az estén nem csupán a hagyományos kiállítóhelyek, hanem a levéltárak, kastélyok és egyéb intézmények is éjszakáig nyitva tartják kapuikat. Sok helyütt könyvbemutatókat tartottak, mint például az I. kerületi Virág Benedek Házban, ahol a két szerző: Gyulai György és Demkó Attila mutatták be Napról napra Trianon című, korábban megjelent kötetüket.

Sokan csak egy általános iskolai leckeként tekintenek ma már Magyarországon Trianonra, pedig az továbbra is velünk él, aktuálisabb, mint valaha

– hangsúlyozta Demkó Attila. Gondoljunk csak az Úz-völgyi incidensre, vagy arra, hogy Léván például 3 éve zárták be a magyar gimnáziumot – abban a városban, amelynek 1920-ban a lakossága 90 százalékban volt magyar, ma pedig az arány pont fordított: összesen 10 százaléka az. De ugyanígy lehetne délvidéki példákat is említeni.

A magyar kultúra elképesztő mértékben sérült e békediktátum következtében és az atrocitásoknak sajnos máig nem szakadt végük. Ebben a kötetben mutatják be 1918. január 1-től indulva, hogy miként zajlott a magyarság napról napra való térvesztése. Milyen áldozatokkal járt az impériumváltás, milyen helyi ellenállással találkozhattak például a régi Magyarország – ma már határon túli területeire bevonuló idegen csapatok, így a csehek is, akiket eleinte olasz tisztek vezettek, majd éppen a magyar Vörös Hadsereg eredményes Északi hadjárata hatására vették át katonai irányításukat francia tisztek 1919. május 30-án egészen 1925-ig.

A két világháború között a bűnöst keresték Magyarországon, hogy miért érte ilyen csapás a nemzetet, különböző legendák és összeesküvés-elméletek születtek, pedig a trianoni határ igen következetes stratégiai döntések eredménye – hangsúlyozta Demkó Attila.

Alapvetően vasútvonalak, ipari központok szándékos elcsatolásáról szólt, hogy megerősítsék a szomszédos államokat, az etnikai elvet figyelmen kívül hagyva.

Ez a szándék a nagyhatalmak közül főként Franciaországot vezette, amely Németország hátországában saját szövetségi rendszer kiépítésére törekedett. A britek, sőt, még némileg az olaszok is hajlottak volna a józanságra, de aztán emiatt nem kívántak konfliktust vállalni a franciákkal.

Gyulai György, Demkó Attila és a műsorvezető (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)

A határsávban lévő városok a mai Szlovákiában szinte valamennyien vesztettek korábbi jelentőségükből – talán az egyetlen Kassát leszámítva, amely ma is ipari centrumként funkcionál, tehát a határ két oldalán az ott lakók kifejezetten rosszul jártak a döntéssel, sőt a Kárpát-medence egésze is, jóllehet a legrosszabbul Magyarország járt.

A könyv négy évvel ezelőtt úgy született, hogy Gyulai György – mondta el a másik szerző – 16 éves kora óta érdeklődött a téma iránt. Jóval a koronavírus-járvány előtt elkezdte a Facebook-on megosztani, hogy 1918 és 1924 februárja között (amikor is Somoskőújfalut – a magyar fél határkiigazítási kérelmére – visszacsatolták Magyarországhoz) tárgyalta a napi eseményeket – részben egy lévai barátja munkáját felhasználva. Demkó Attila főként katonai szempontból vizsgálta a történteket és néha – például Magyarország déli határa védhetőségének tekintetében voltak kettejük között nézeteltérések – jegyezte meg Gyulai György, de az egykori sajtót és különböző naplóbejegyzéseket, visszaemlékezéseket tanulmányozva menet közben szinte meglepetésszerűen találtak olyan összefüggéseket is, amelyekkel korábban nem szembesültek. Ilyen volt például a Vörös Hadsereg cseh csapatok elleni támadása, majd a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása – egyébként pont ezekben a napokban, hiszen az 1919. június 16-tól  július 7-ig állt fenn.

Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma

Demkó Attila szerint azért volt ez egy igazi haditett, mivel a cseh csapatok nagyobb létszámúak voltak, mint a magyar Vörös Hadsereg és a helyzetük is kedvezőbb volt. Mindketten felhívták arra a figyelmet, hogy a csehszlovák, a délszláv és főként a román hadsereg benyomulása a magyar területekre jóval több áldozatot követelt, mint a vörös- és a fehérterror áldozatainak együttes létszáma!

Különösen a román csapatok voltak azok, amelyek nem kímélték a magyar lakosságot.

A román mészárlásoknak önmagukban ezres nagyságrendű áldozata van, de a csehek 1919. május elsejei Komáromban rendezett megtorlásának is önmagában mintegy 120 halálos áldozata volt.

A könyv interneten is megrendelhető.

Gecse Géza/Felvidék.ma