Bauer Edit már ötödik éve képviseli a Szlovákiában élő magyarságot az Európai Parlamentben. A június 6-án tartandó választásokon ismét indul, amelynek kapcsán beszélgettünk munkájáról az idáig elért eredményekről, az Európai Unió jelenéről és jövőjéről.
Ön több szakbizottságnak tagja Brüsszelben. Hogyan értékeli az itt végzett munkáját?
Az európai uniós bizottságok a polgárok érdekeit és nem a kormányokét képviselik, ellentétben a tanácsok működésével. Az Európai Parlamentben húsz bizottság működik. Egy képviselő egy bizottságban lehet tag, és egy bizottságban pedig póttag. Én a polgári szabadságokkal foglalkozó bizottsághoz csatlakoztam először abban a reményében, hogy ez az egyedüli olyan bizottság, amely kisebbségi jogokkal is foglalkozik az unión belül. A bizottság munkájának tetemes részét ugyanakkor elsősorban nem a kisebbség jogok, hanem a terrorizmus, pénzmosás, gyerek-pornográfia elleni harc, menedékjog megvalósítása és az igazságügy területén való együttműködés megvalósítása tette ki. Ennek az az oka, hogy egyelőre sajnos nincs jogi alapja annak, hogy az Európai Parlament többet foglalkozzon a kisebbségi jogokkal. Itt ugyanakkor várható változás, mert a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével reményeink szerint kialakul egy jogalap, amelyik biztosítja, hogy kisebbségek jogai is terítékre kerüljenek.
Életem során sokat foglalkoztam szociálpolitikával, ezért úgy gondoltam, hogy ezen területen is van mit tenni. Maga a szociálpolitika a tagországok hatáskörébe tartozik, de ott van foglalkoztatási politika, ahol az Európai Uniónak vannak eszközei. Ilyen eszköz az Európai Szociális Alap, amelynek a célja, hogy minél hatékonyabban lehessen összehangolni azokat rendszereket, amelyek biztosítják azt, hogy ne maradjon szociális ellátás nélkül az, aki egy másik tagországba kerül. Végül a harmadik bizottság, amely munkájában részt vettem, az a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság. Ezen a területen is még sok tennivaló van, hiszen törvény előtt hiába egyenlő a nő és férfi, ez a valóságban nem mutatkozik meg. Hiába magasabb a nőknél a felsőfokú végzettségűek aránya, ugyanakkor ez a bérezésben vagy a magasabb munkahelyi pozíciók arányában még nem valósult meg. Fontos hogy az egyenlő munkáért az egyenlő bér elve valósuljon meg.
Ezekben a bizottságokban elvégzett feladatok közül mire a legbüszkébb?
Ilyenek a kisebbségek védelméről született határozatok. Ezek a határozatok fontosak, hiszen különbséget tesznek az új kisebbségi bevándorlók és a hagyományos kisebbségek között. Ezen kisebbségek külön kezelése fontos, hiszen különbség van helyzetükben, jogállásukban és igényükben. Ennek tükrében azt gondolom, hogy nyugodtan nézhetünk választóink szemébe, hiszen az adott jogi helyzetben mindent megtettünk, ami a kisebbségi jogállás alapvető elfogadtatását illeti. A másik dolog a gyerekszegénység problémájának felvetése, aminek következtében a tanács megfogalmazta, hogy a gyerekszegénység az egyik fontos prioritás, amellyel a tagállamoknak foglalkozniuk kell. A szegénység mellett súlyos probléma az emberkereskedelem, amely nagy arányban érinti a gyerekeket. A bizottságban e témakörben is sikerült több javaslatot elfogadtatni.
Ahhoz, hogy egy politikai program megvalósulhasson, mennyire kell az Európai Néppárton belül az érdekeket egyeztetni?
Először is fontos sikernek tartom azt, hogy az Európai Néppárt most először fogalmazza meg a választási programjában, hogy a kisebbségekkel foglalkozni kell. Nyilvánvaló, hogy minden témához szövetségest kell keresni, miközben a kisebbségek ügyében rendkívül sokrétűek a vélemények és eltérőek a nézetek. A céljainkhoz néha nagyon nehéz szövetségest találni, mivel minden kisebbség helyzete más, és minden ország érdeke más.
A programok megvalósításánál a magyarországi képviselőkkel hogyan tudott együtt dolgozni?
A kettős kötődés ebben az esetben egyértelmű. Mi nagyon jól együtt tudunk működni a Néppárthoz tartozó magyarországi politikusokkal, ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy bizonyos kérdésekben ne működjünk együtt a magyar szocialista képviselőkkel is.
Jelenlegi helyzetben milyennek látja az Európai Unió jövőjét, amikor az Uniónak egy súlyos gazdasági recesszióval kell szembenéznie, miközben a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépésének folyamata is elakadt?
Egyelőre nem látszik, hogy bárki újra akarna fogalmazni egy új szerződést. A szerződés létrehozása egy hosszú munkának volt az eredménye. Lehet, hogy nem ideális, és nyilvánvalóan túl komplikált is, mivel nagyon bonyolult mechanizmusai vannak. Ugyanakkor azt gondolom, hogy jelenlegi helyzetben nincs jobb helyette. Az én véleményem az, hogy a Lisszaboni Szerződés előbb-utóbb hatályba fog lépni. Valószínű, hogy Írországban ősszel fogják megismételni a referendumot. A felmérések azt mutatják, hogy bizonyos biztosítékok megadása után a megismételt népszavazás eredményes lehet. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió ahhoz, hogy megfelelő politikai közösséggé váljon és talpon tudjon maradni a globális versenyben ahhoz elengedhetetlen a szerződés érvénybe lépése. Ami recessziót illeti, azt gondolom, hogy súlyosabban hatna az államokra, ha azok nem lennének tagok, mivel az Európai Unió rengeteg segítséget ad az egyes tagországoknak, hogy kilábaljanak a válságból. A válság súlyosabban érinti azokat a tagállamokat, amelyek nem az eurozóna tagjai. Szlovákiának hatalmas szerencséje van, hogy az utolsó pillanatok egyikében sikerült az euróövezethez csatlakozni.
Ön szerint a felvidéki magyar választó mennyire érzi politikai fontosságát annak, amelyet Ön és Duka Zólyomi Árpád képvisel, hiszen ez egy fontos feltétele annak, hogy az első európai parlamenti választásokhoz képest magasabb legyen a magyar választók aránya az idei évben?
Két képviselő feltehetőleg nem tudja megfordítani az európai politika folyását, de ennek ellenére úgy érzem, rendkívül fontos, hogy a szlovákiai magyarságnak a jövőben is legyen saját képviselete. Szlovákiai képviselet biztosan lesz, de nem mindegy hogy ki fogja a szlovákiai választópolgár érdekeit képviselni az Európai Unióban. A szlovákiai magyarok helyzetéről nem tudnak sokan az Unióban, ezért gyakran fejtettünk ki ismeretterjesztő tevékenységet a hivatalos és nem hivatalos fórumokon. Ugyanakkor ahhoz, hogy az emberre odafigyeljenek, más munkát is tisztességesen el kell elvégezni. Én úgy érzem, hogy ezen a területen egyikünknek sincs nincs mit szégyellnie, és a szlovákiai magyar közösség is megnyugtató képet kaphatott arról, hogy nem választott rosszul.
Milyen programmal lép a választók elé június 6-án?
Azt a munkát kell folytatni, amit eddig is tettünk. A kisebbségi jogok területén nagy a reményünk, hogy új lehetőségek nyílnak a Lisszaboni Szerződés kapcsán, amelynek lehetőségét kár lenne kihagynunk. A következő választási időszakban lesz egy emberi jogokkal foglalkozó bizottság, amely szintén nagy lehetőséget biztosít számunkra. A mindenkori szlovák kormányzatnak éreznie és tudnia kell, hogy ha otthon nem lehet megoldást találni a problémákra, akkor van még egy olyan fórum, ahová a felvidéki magyarság kérdéseit el lehet vinni.
Varga Zsolt
