Határon túli magyar vezetők beszédeivel tartott megemlékezést „In Memoriam December 5.” címmel a Polgárok Háza a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás ötödik évfordulója alkalmából. Duray Miklós szerint a népszavazás kimeneteléért a szavazás kezdeményezője is felelős, ha nem felelősebb, mint a választópolgárok.
A nemzet fenntartásához az embernek áldozatot kell vállalnia – jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, aki szerint rosszul érveltek azok a 2004. december 5-i népszavazás előtt, akik az életszínvonal csökkenése miatt a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megadása ellen érveltek. „Ha szétrágja az államot a korrupció, az életszínvonal nem egy-két százalékkal fog esni” – jelentette ki, hozzátéve, hogy még Ukrajnáénál rosszabb helyzet is lehetséges. Szerinte „a nemzettel nem törődő potyautasok nem fogják fel, hogy nemzet nélkül nincs ország.”
Duray: az állampolgárság alapjog
Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke beszédében kétségét fejezte ki, hogy egy ilyen kérdésben egyáltalán népszavazást kellett-e kezdeményezni. Úgy vélte, hogy a népszavazás kimeneteléért „a szavazás kezdeményezője is felelős, ha nem felelősebb”, mint a választópolgárok. „Ha ismerjük nemzetünk állapotát, Magyarország közállapotait, akkor olyan kérdésben nem szabad népszavazást kezdeményezni, amelynek a korábbi megszűnéséért nem a nép felelős” – mondta. Duray Miklós szerint az állampolgárság alapjog, amiről nem szavazni kell, hanem a törvényhozásnak kell megalkotnia azokat az eszközöket, amelyekkel az alapjoghoz hozzá lehet férni. Ugyancsak felelősnek nevezte az akkori kormánypártok – mint fogalmazott – nemzetellenes szövetségét, továbbá a szavazás előtti egy hónapos szörnyű politikai propagandát.
Ágoston András: a határon túli magyarok határmódosítás nélküli integrálása
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szerint a vajdasági magyarok, akik a kilencvenes évek elejétől hozzászoktak ahhoz, hogy egyik csapás a másik után éri őket, úgy tekintenek a kettős állampolgárságra, mint egy elemére annak a politikai alapelvnek, amelynek célja a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrálása. Szerinte a kettős állampolgárság minden magyar érdeke a határon túl, és érdeke Magyarországnak is. Ehhez egy olyan magyar kormány kell, amely „nem meghunyászkodva fogadja a szomszédok támadásait, hanem az egész nemzet érdekeit megfogalmazva, kezdeményezőként lép ki a nemzetközi színtérre”.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke szerint a 2002-es választásokkor negatív kampányeszközként használták fel a határon túli magyarok jogállásról szóló státustörvényt vagy kedvezménytörvényt. Úgy vélte, hogy a határon túli magyaroknak „nagyobb veszteség volt a választás eredménye, mint amennyi lelki erőt adott a státustörvény”. Hozzátette, hogy „bűntudatunk volt, hogy miattunk veszítette el a választásokat az Orbán-kormány”.
Emlékezett a Jobbik és a Magyarok Világszövetsége
A kettős állampolgárság kérdésében eredménytelenül végződött népszavazásra emlékeztek a Parlament közelében, mintegy félezer ember részvételével a Magyarok Világszövetsége és a Jobbik szervezésében is. A nagygyűlésen Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője kijelentette, hatalomra kerülésük esetén teljes jogú, szavazati joggal járó állampolgárságot adnak minden határon túli magyarnak, és diplomáciai offenzívát indítanak a határon túli magyarok önrendelkezése érdekében.
A Jobbik EP-képviselője bejelentette: kezdeményezik, hogy Szlovákia európai uniós tagságát függesszék fel mindaddig, amíg nem vonja vissza a szeptemberben bevezetett nyelvtörvényét, és ha ezt mégsem teszik meg, akkor a Jobbik három képviselője Magyarország tagságának felfüggesztését fogja kérni januárban az európai testülettől. A politikus azt mondta: megvonnák a roma felzárkóztatásra szánt programtámogatási forrásokat, és az összeget a határon túli oktatási intézmények támogatására fordítanák.
A megmozdulás szervezői többször utaltak beszédükben arra, hogy a nagygyűlést a magukat új Magyar Gárdának nevező szervezet tagjai biztosították, és beszédet mondott a magát főkapitányának nevező Kiss Róbert is. A sorfalat álló fekete kabátot és nadrágot viselők nem a betiltott szervezet egyenruháját, jelképeit hordták. A Parlament közelében több száz, teljes védőfelszerelést viselő rendőr állt készültségben. Az V. kerületben éjfélig fokozott ellenőrzést rendelt el Budapest rendőrfőkapitánya.
Németh Zsolt: a szervezett hazugság főpróbája volt a népszavazás
A szervezett és intézményesített hazugságpolitika főpróbája volt az öt évvel ezelőtti népszavazás a kettős állampolgárságról – erről Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke beszélt a voksolás évfordulóján a fővárosban. A nem szavazat mellett agitálók pontosan tudták, hogy az erdélyi magyarok semmiféle veszélyt nem jelenthetnek a magyar társadalombiztosítási rendszerre, mégis arra építették kampányukat, hogy a munkahelyek veszélybe kerülnek, az egészségügyi ellátás összeomlik, elértéktelenednek a nyugdíjak – idézte fel a fideszes politikus.
Hozzátette: ugyanez a hazugságpolitika és hazugságpropaganda jellemezte aztán az elkövetkező éveket. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke azt mondta, bármi is történt, „összetartozunk, felelősek vagyunk egymásért, nemzettársainkért határokon belül és kívül egyaránt”.
MR1, mti
