2011. szeptember 16-17. között Máltán tartotta éves közgyűlését az Európai Néppárt Szociális Ügyekkel Foglalkozó és Munkavállalói Csoportja, amely jelenlegi és egykori Európai Parlamenti képviselők és keresztény-konzervatív munkavállalói szervezetek fóruma. A csoport szerepe meghatározó, hiszen itt formálódik meg az Európai Néppárt véleménye foglalkoztatási és szociális kérdésekben.
A tanácskozás fő témája a gazdasági és pénzügyi válság és annak következményei, illetve elsősorban a megoldások keresése volt. A résztvevők megegyeztek, hogy nem lehetséges megfelelő megoldást találni az emberek, munkavállalók bevonása, meghallgatása és igényeik figyelembe vétele nélkül.
A tanácskozást Lawrence Gonzi, az Unió legkisebb államának miniszterelnöke nyitotta meg. Rámutatott, hogy a gazdasági kormányzásnak emberi arca kell, hogy legyen. Málta a problémák ellenére ügyesen vette az akadályt és sikerült kilábalnia a válságból, azonban ennek természetesen ára is volt. A megszorító intézkedések hatására viszont a szigetország gazdasága napjainkban ismét növekszik és munkanélküliségi indexe csökken.
A statisztikák szerint jelenleg az Európai Unióban mintegy 23 millió munkanélküli van, 7 millióval több, mint a 2008-ban kezdődött krízis előtt. Ami még ennél is aggasztóbb, hogy ebből több mint 9 millió a fiatal munkanélküli. Beszédében a házigazda szerepében David Casa máltai EP-képviselő rámutatott, hogy egyes országokban már nemcsak pénzügyi, hanem szociális krízisről is beszélnünk kell, hiszen egyre többen kerülnek a szegénységi küszöb alá és küzdenek megélhetési gondokkal. Az Európai Bizottság részéről Andor László szociális ügyekért felelős biztos előadásában rámutatott, hogy különösen fontos a fiatal, az iskolát elhagyó munkaerő fölkarolása, hiszen a fiatalok körében a munkanélküliség kétszer magasabb, mint az összlakosság körében. Ugyancsak fontos, hogy a tagállamok felismerjék, szükséges az oktatás támogatása és masszív finanszírozása, hiszen a szakképzettség egyre inkább elengedhetetlen követelmény a sikeres elhelyezkedéshez a munkaerőpiacon. Az előrejelzések szerint 2020-ra a munkahelyek 86 százalékán követelmény lesz a felsőbb fokú képzettség. Jelenleg Európa-szerte mintegy 50 millió alacsony végzettségű munkást foglalkoztatnak. A biztos említést tett néhány intézkedésről, amelyek segítségével az Európai Bizottság igyekszik kiutat találni a válságból. Az év végére várható a nyugdíjakról szóló fehér könyv kiadása, amely javaslatokat fog tartalmazni a tagállamok számára a nyugdíjreformokkal kapcsolatosan.
A különféle tagállamokból jövő előadók és a hallgatóság a válsággal legjobban sújtott országok problémáiról és a lehetséges megoldásokról vitáztak. A belga munkavállalók képviselője rámutatott, hogy nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy az EU nem talál 13O milliárd Eurót, amely a minimális szociális juttatások biztosítására lenne szükséges az egyes tagállamokban, viszont sikerült találni 3000 milliárd Eurót a bajba jutott bankszektor megsegítésére.
A tanácskozás másnapján Öry Csaba FIDESZ-es, és Bauer Edit MKP-s EP-képviselő a munkaerő-kiküldetési irányelv revíziójának lényeges elemeit ismertette. Az irányelv 1996-ból származik, de azóta nyilvánvalóvá vált, hogy rengeteg problémás elemet tartalmaz. A második Barroso kormány ígéretet tett arra, hogy módosítja a jogi normát és egyensúlyba hozza a gazdasági illetve az alapvető emberi jogokat, beleértve a sztrájkhoz való jogot és a munkaerő szabad áramlásának elvét. A tényeket ismertetve Bauer képviselő asszony rámutatott, hogy 2005-2007 között a kiküldetések száma mintegy 24 százalékkal nőtt, 2007-ben körülbelül 1 millió munkás került kiküldetésre hazáján kívül, ennek mintegy 22 százaléka Lengyelországból. Az EB ez év decemberében a témában egy csomag bemutatását tervezi, amelynek a tervek szerint része lesz egy végrehajtási irányelv illetve egy rendelet. Félő azonban, hogy az irányelv megnyitása újra kiélezi a régi és új tagállamok közötti feszültséget a munkaerő szabad áramlását illetően. Az Európai Bíróság határozata nyomán szükségesnek látszik, hogy az irányelv alkalmazásából adódó félremagyarázás és félreértés lehetőségét kizárják.
Záróakkordként a jelenlévők meglátogattak egy menekülttábort. Málta stratégiai helyen helyezkedik el Afrika és Európa között, és ezért a zavargásokkal sújtott Észak-Afrika partjairól érkező menekültek áradata köt ki a kis szigeten. Jelenleg is mintegy 20 000 menekült tartózkodik a szigetországban, többségük illegálisan. Ez problémát okoz nemcsak az országnak, hanem az egész Európai Uniónak, hiszen a menekültek végállomása nem Málta, hanem elsősorban Nyugat-Európa.
Felvidék.ma