A Hétfajdalmú Szűzanya ünnepe munkaszüneti nap Szlovákiában. Máriát Pius pápa 1927-ben nyilvánította Szlovákia patrónusának.
Szűz Mária felmagasztalt anyai fájdalmáról való megemlékezésre jellemzően éppen a Szentkereszt felmagasztalásának ünnepét követő napon, búcsúnapjának megülésére pedig a rákövetkező vasárnap kerül sor.
Mária hét fájdalmát az egyházi év – mint láttuk – fájdalmas pénteken is számon tartja, de ez a nap a nagyböjt ősi liturgikus rendjében mindig megmaradt jövevénynek. Ezért volt szükség önálló ünnepre, amely az emésztő anyai fájdalomnak egyszerre archaikus és szakrális képzetvilágát dicsőíti meg.
A kultusz eredetét a kutatásnak még nem sikerült teljesen tisztázni. Aligha tévedünk, ha kibontakozását nem korábban, hanem a keresztesháborúk Szentföld-élményében és a nyomában születő passiómisztikában keressük. Felvirágoztatása körül különösen a koldulórendek, főleg a franciskánusak, majd önállóbban a szerviták buzgólkodnak.
Költészetünk legrégibb és legszebb középkori emléke az Ómagyar Máriasiralom, amely már a XIII. században tanúskodik népünknek még napjainkban sem lankadó tiszteletéről.
A Pieta mint az isteni és emberi szenvedés megfoghatatlan szimbóluma, a középkor végének alighanem legegyetemesebb áhítatforrása lett. A pápai búcsúkiváltságok feltétele lett, hogy a Krisztus kínszenvedéséről és Mária keserűségéről szóló imádságokat a Pieta előtt kell végezni. Ez eleinte a feszületet is jelenthette, de legáltalánosabban és később kizárólag a Mária ölében nyugvó halott Krisztust. Szokás a Fájdalmas Szüzet halott Fia nélkül, pusztán hét tőrrel vagy karddal átvert szívvel is ábrázolni.
A Szlovákia védőnőjévé lett Hétfájdalmú Szűz Mária tiszteletadás – kultusz központjává a Šaštín-i 1736-ból származó Hétfájdalmú Szűz Mária templom
vált. Vándorlók ezrei látogatnak ide, nemcsak Szlovákiából, de külföldről is.
A kanonikus vizsgálat után a Šaštín-i Szent Mária szobrot varázserejűnek tartották, amit VIII. Urban pápa határozata is igazolt. A szobor 1733-ban a paulíniek tulajdonába került, akik aztán a községben a vándorlók részére templomot és kolostort építettek.
A templomot barokk stílusban építették fel és 1764-ben Mária Terézia császárnő és I. Lotaringiai Ferenc jelenlétében ünnepélyesen szentté avatták. A Hétfájdalmú Szűz Mária szobrot a vörös márványból készült főoltárra helyezték. A székesegyház J. L. Kracker képeivel ellátott hat oldalsó oltárral rendelkezik. Hosszúsága 62 m, magassága 26 m és szélessége 23 m.
A főhajó 13 m széles. A templom déli részét és a kolostort arkád folyosó köti össze. A kolostor három szárnyú épülete a negyedik oldalról a bazilikában végződik. IV. Pál pápa a Hétfájdalmú Szűz Mária templomot 1964-ben Szlovákia első tükör bazilikájává avatta.
Felvidék.ma
