A sárospataki vár a Rákóczi-kultusz egyik legfontosabb helyszíne. Annak tövében a nyár óta egy új, egyedülálló látványosság várja a látogatókat. Látszólag modern épület, mely azonban régi emlékeket tárol.
Az ágyöntő műhelyt július 15-én, kedden nyitották meg ünnepélyes keretek között a sárospataki Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma területén.
Nem volt ez váratlan fölfedezés, mivel több forrás számolt be róla, hogy a vár mellett ilyen műhely működik. A legfontosabb forrást maga I. Rákóczi György fejedelem szolgáltatta, aki feleségének. Lorántffy Zsuzsannának panaszkodott, hogy a zaj miatt nem tud pihenni. Gazdag levéltári forrásanyag szól róla, ezért ismerhetjük a fejedelem szolgálatában álló ágyúöntő mestereket, a felhasznált anyagokat, a munkaszervezést és a műhelyben készült ágyúkat. Détshy Mihály levéltári kutatásai hozták napvilágra ezeket az adatokat.
2006 és 2011 között került sor a sárospataki külső vár területén fekvő ágyúöntő műhely régészeti feltárására, melyet Ringer István vezetett. Az I. Rákóczi György által alapított műhely 1631 és 1648 között működött. Jelenlegi ismeretek szerint, 80 ágyút öntöttek ezen a helyen. Ekkor zajlott az a munka, mely összegyűjtötte a korabeli ábrázolásokat és fellelhető írásos emlékeket, amelyek segítségével sikerült a műhely részleteit azonosítani és azt rekonstruálni. Így a tárlat a 17. sz.-i ágyúöntés egyes munkafázisait mutatja be. Ez egy 1:1-hez méretű makett.
A munkafolyamat elején az öntőmintát készítették el. Egy elkeskenyedő fatengely teljes hosszát rozsszalmából készült kötéllel tekerték be, majd agyagba csomagolták. Erre került a viaszréteg, a díszítésekkel és feliratokkal, fogantyúkkal és címerekkel együtt. A viasz biztosította, hogy az öntőminta nem tapadt az agyaghoz. Így alakult ki az ágyúcső végleges alakja. Erre azután több réteg agyag került, amelyet vasabroncsokkal és – dongákkal fogtak össze, erősítették, hogy a folyékony fém nyomását kibírja.
Miután az agyag megszáradt, a fatengelyt fakalapáccsal kiütötték, a kötelet kivették és a viaszt kiolvasztották. Az öntőformát ezután belülről kiégették. Miután az ágyúcső átmérőjének megfelelő agyaggal körülvett vasmagot helyeztek el a formában, csigák segítségével függőlegesen a kemence előtti öntőaknába függesztették. Egyszerre hat öntőformát helyeztek el. Ölfával tüzelve, megolvasztották a vörösrezet és ónt. A kör alakú kemence alja a csapoló nyílás felé lejtett. 14-16 órányi olvasztás után, a szennyező anyagokat eltávolították az olvadék felületéről, melyhez fémdarabokat adagoltak, eltávolították a csapoló nyílás fémdugóját és a fémfürdő percek alatt megtöltötte az öntőformákat. Az öntvények 24 órán át hűltek. Csigaszerkezettel kiemelték az öntvényt, kibontották, felületét megtisztították. A cső kitisztítása után az ágyúkat függőleges helyzetben pontos űrméretre fúrták. Nem a fúró haladt a csőben, hanem az ágyút csőszájával lefelé eresztették fokozatosan a fúróra. A hajtóerőt jobbágyok, vagy rabok biztosították.
Három próbalövés után fizették ki az öntőmester járandóságát.
A 19. században a Bretzenheim-család tagjai angolparkot alakítottak ki a vár körül. Annak szintje alatt megmaradtak az egykori műhely romjai. A több helyiségből álló épületegyüttes déli oldalán találták meg a tüzelő- és olvasztótérből álló nagyméretű lángkemencét, melyben az alapanyagot, vörösrezet és ónt bronzzá olvasztották. A kemence északi oldalán állt az öntőakna, ahová a beállított öntőformákba csapolták a megolvadt fémkeveréket. Az északi oldal helyiségeiben az előkészítő munkálatok zajlottak. Itt készültek az öntőminták és – formák.
A feltáráskor tömegével kerültek elő az ágyúkészítés munkafolyamatához köthető leletek. Öntőminták és forma-töredékek, öntőedény, bronzsalak, szerszámok és néhány hibás ágyúcső töredéke. A feltárt maradványokat konzerválták.
Ez az ipartörténeti szempontból jelentős kiállítás bemutatja a leleteket, a műhely eredeti részleteit és azok rekonstrukcióval kiegészített elemeit, a munkafolyamatot megelevenítő tereket. Animáció segítségével kísérhetjük nyomon az ágyúkészítés folyamatát és a maketten áttekinthetjük a műhelyt is. A tárlat szakavatott tárlatvezetéssel tekinthető meg.
További képek a műhelyről a Képgalériában ITT>>>.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47389,47302,49170,47288″}
