A Komáromi Városi Művelődési Központ és a Művészeti Alapiskola együttese, a Komáromi Kamarazenekar december 13-án a Jézus szíve templomban Dél-Komáromban, Révkomáromban pedig december 21-én a Szent András templomban adott nagyszabású karácsonyi hangversenyt.
A „mennyei muzsikát” hallgatva az jutott eszembe, hogy – az évszázadok során a bennünket sújtó történelmi és természeti csapások ellenére – mi komáromiak a sors kegyeltjei vagyunk. Hiszen mindmáig épségben maradtak a város azon építményei, amelyek méltóak a nemesebb zene, a „nagymesterek” műveinek befogadására, s hogy a történelem folyamán városunkban ennek a zenének mindig voltak (vannak) kiváló, nagytudású, lelkes megszólaltatói, fáklyavivői is – Egressy Béni, id. Lehár Ferenc, Krizsán József, Shmidt Viktor, Dobi Géza, Török Ferenc – most pedig Medveczky Szabolcs. És ez az ifjú mester megint mekkorát mert álmodni: A. Corelli Tizenkét concerto grosso, op. 6 című sorozatából a legnépszerűbbet, a szerző 8. g-mol (karácsonyi) versenyművét, továbbá J. S. Bach Magnificat BWV 243 című szerzeményét, valamint G. Fr. Händel Messiás című orratóriumából a Hallejuja című tételt tűzte a hangverseny műsorára.
A Corelli mű gyakorta virtuóz szólisztikus részeit a zenekar koncertmestere Medveczky – Horváth Gyöngyi (I. Hegedű), Boris Borsányi (II. hegedű) és Weisz Péter (gordonka) játszották stílusosan, bravúrosan. Medveczky Szabolcs a csembaló mellől is kellően össze tudta tartani a zenekart.
A Bach kompozíció „a műfaj” legigényesebb műveinek egyike. A Magnifikát, azaz Mária éneke a 6. század óta a római katolikus liturgiában rangos helyet foglal el. A Vesperás – az estiimaóra fő éneke, amellyel Mária Istent dicsőíti, amikor Erzsébet a Megváltó anyjának nevezi őt. A Magnificat szövege a 16. és 17. századi zeneszerzők – többek között Monteverdi, Schütz, Buxtehude, illetve Caldara, Vivaldi, Telemann, J.S.Bach és mások – körében vált különösen kedveltté. Ekkor már, az önálló – a kórusra, a szólistákra és zenekarra komponált – koncertátiratokat a liturgiától függetlenül szólaltatták meg. Ez a műfaj nem tartalmaz recitatívókat (énekbeszédet), mert nem elbeszélő jellegű. A Magnificat felépítését tekintve változó hangulatú énekes tételek sorozata. Nincs bevezető – zenekari nyitánya és önálló zenekari tételeket sem tartalmaz. Nincsenek megnevezett szereplői sem; a bibliai szöveg hangulatának tolmácsolása a szólóénekek – áriák, az együttesek – duettek és tercettek, valamint a kórus feladata.
A hangverseny szereplői és szervezői nagy örömére mindkét koncerten teltház volt és vastaps. Az, hogy a hangversenyt záró Händel művet követően a publikum (még a fűtetlen Szent András templomban is) ráadást várt a zenekartól, ékes bizonyítéka annak, hogy mind a Medveczky Szabolcs vezényelte Komáromi Kamarazenekar s a Cant-Art és a Spontanus egyesített kórusok, s csakúgy az est szólistái – Farkas Mónika szoprán, Záhorská Kuczman Renáta mezzoszoprán, Kun Ágnes Anna alt, Hanczár György tenor, Gaál Jenő basszus is – kitettek magukért; a hangverseny „nagyot szólt”, nívós volt. Bravo! Köszönjük!
Ha visszatekintünk a Komáromi Kamarazenekar 2015-ben tartott nemesen szórakoztató – a klasszikus zene sokrétű világát prezentáló – teltházas hangversenyeire, kijelenthetjük: a Komáromi Kamarazenekar Medveczky Szabolcs kreativitásának és szaktudásának köszönhetően nagyon jó úton jár. Azonban az, hogy a együttes művészileg fejlődni tudjon, az a város hozzáállásán: a városatyák odafigyelésén, a zenekar működéséhez feltétlenül szükséges erkölcsi és anyagi körülmények biztosításán múlik.
A Komáromi Kamarazenekar műsorait jószívvel ajánljuk figyelmébe mindazon helységeknek, műsorszervezőknek, ahol s akik igazán nagy ünnepre készülnek!
A hangverseny a Szlovák Köztársaság Kormánya Kisebbségi Kormánybiztosi Hivatala, valamint Dél- és Észak-Komárom képviselőtestülete támogatásával valósult meg.
Stirber Lajos, Felvidék.ma
A szerző a zenekar alapító tagja
