A Szlovák Köztársaság Kormánya Ezüst Plakettje és Komárom Város Polgármesterének Díja mellé, az örökös tag címet is megkapta Petrécs Anna színművésznő a Komáromi Jókai Színházban. A címmel járó, Juraj Gráfel tervezte kisplasztikát a Függönyt fel! című színházi komédia június tizedikei premierje előtt (mivel Tóth Tibor Jászai Mari-díjas színművész színházigazgató szerepel az előadásban) Dobai Tibor gazdasági igazgató adta át a színésznőnek. A pályafutását méltató laudációt Skronka Tibor színművész mondta.
„Azért vállaltam nagy örömmel a laudálást, mert úgy érzem, én vagyok a színházban az összekötő kapocs a régi és az új generáció között” – mondta megkeresésünkre Skronka Tibor. „Nagyon szeretem annak a generációnak a színészeit, olyanok ők nekem, mint egy család” – tette hozzá.
Gyurkó László Szerelmem Elektra című darabjának előadásával kapcsolatban, melynek bemutatója 1987. december 11-én volt, Horváth Lajos rendezésében, és melyet beszédében, Dusza István hajdani kritikust idézve emlegetett, Skronka Tibor megjegyezte, végzős főiskolásként alakította Oresztészt és a szerepet a próbákon kívül is próbálták Petrécs Annával. „Náluk, otthon is jártam, összemondtuk a szöveget. Emlékezetes próbafolyamat volt, nagyon szerettem” – emlékezett a színész.
Petrécs Anna színművésznő. (Fotó: Dömötör Ede)
Nem volt nehéz az örökös tagságot jelképező kisplasztika? – érdeklődtünk Petrécs Annától. „Ahhoz viszonyítva, hogy milyen volt az elmúlt mintegy ötven év a deszkákon, egészen könnyű volt a szobor” – fogalmazott a színművésznő. „Amint vittem a helyemre, és ez ne tűnjék nagyképűségnek, azt éreztem, megérdemeltem. Az említett csaknem ötven év alatt többet voltam a színházban, mint otthon” – mondta a díjazott.
A laudációban említett Elektra valóban színészi pályája egyik nagy állomása? – faggattuk tovább Petrécs Annát. „Igen. Addig inkább naivákat játszottam a Komáromi Magyar Területi Színházban. Elektra tragika, nagy mélységeket hordozó női szerep volt. Előállomása Marthának Edward Albee Nem félünk a farkastól című drámájából, és még tudnék néhány ilyen szerepet sorolni a pályámról” – mondta Petrécs Anna.
Az örökös tag címmel járó kisplasztika, Juraj Gráfel alkotása. (Fotó: Dömötör Ede)
És Skronka Tibor? Gondolta volna, hogy ő mondja majd pályája értékelését, amikor örökös taggá választja a színház? – kérdeztük. „Bevallom őszintén, eszembe sem jutott, hogy egyszer még laudációt mondanak majd rólam. Örökös tagság?! Azt hitte az ember, örökké fiatal lesz, nem hogy örökös tag. Tibort nagyon szeretem. Jó kolléga volt, nemcsak az Elektrában, hanem az Osztrigás Miciben is, ahol Petiponnét játszottam, ő az ifjú herceget” – emlékezett.
Elárulta, a kisplasztika párja, Boráros Imre Kossuth-díjas színművész örökös tagság-szobra mellé került. „A két unokánk nem vitatkozik majd az örökségen” – jegyezte meg a színésznő, akinek dolgos napjai lesznek a nyáron a Boráros Imre Színházzal.
Petrécs Anna színművésznő Szobi Eszter, a Kossuth-díjas Boráros Imre, Bernáth Tamás és Majorfalvi Bálint társaságában, a Komáromi Jókai Színház hatvanadik születésnapján. (Fotó: Dömötör Ede)
„Balatonlellén, a református szabadegyetemen, majd Gömörben, Hanván lépünk fel. Ősszel felújítjuk a János Passiót, amely Esterházy János életéről szól, a jövő évadunk az Esterházy év jegyében telik majd” – sorolta Petrécs Anna. „Pedig jó lenne csak úgy, nyújtózni egyet. Csak nyugdíjasnak, és főleg nagymamának lenni. Megyünk majd Prágába is, a fiunkhoz, az unokákhoz. Mindig igyekeztem összehangolni a színházat és a családot, a legfontosabb mindig a család volt. Jó lenne most is még több időt az unokákkal tölteni. A színészvér benne van mindkettőjükben” – mesélte búcsúzóul a Komáromi Jókai Színház tizenkettedik örökös tagja.
Petrécs Anna csaknem ötven éve játszik a világot jelentő deszkákon. 1964-től 1974-ig a Magyar Területi Színház (MATESZ) komáromi társulatának, 1974-től 1977-ig pedig a MATESZ kassai Thália Színpadának színésze volt. Ezt követően három évig elhagyta a pályát, majd 1980-tól 1990-ig újra a MATESZ tagja lett, és 1990-től a MATESZ jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze, egészen nyugdíjba vonulásáig. Közben többször vendégszerepelt a kassai Thália Színházban. 2000-ben egyik alapítója volt a Teátrum színházi polgári társulásnak, majd a Boráros Imre Színháznak, ahol az elmúlt másfél évtized alatt több szerepet alakított.
