Lélekemelő, az ünnepelthez méltó megemlékezés színhelye volt a múlt hétvégén Fülekkovácsi, illetve a hozzá tartozó Kurtány. A Csemadok helyi alapszervezete és a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya kétnapos rendezvénysorozattal adózott a 190 éve Kurtányban született Mocsáry Lajos emlékének.
Október 28-án Fülekkovácsiban tartott kihelyezett ülést a területi választmány, annak a losonci járási bizottságnak a jogutódja, amely 30 évvel ezelőtt emlékművel jelölte meg Mocsáry szülőhelyét.
Az ünnepi ülést követően megnyitották a kultúrház nagytermében azt a dokumentumkiállítást, amely Mocsáry Lajos életét, közéleti és közírói tevékenységét szemlélteti. Önálló tablók foglalkoznak Mocsáry szlovák kapcsolataival és a kurtányi emlékműállítás részletes történetével. A kiállítást annak rendezője, Böszörményi István, helytörténész nyitotta meg.
Részlet a kiállításból (Fotó: Böszörményi István)
„A bevezetőben egyebek közt elmondtam, hogy Észak-Nógrád dombjai között, eldugott kis falukban a 19. század első felében három nevezetes személyiség született – véletlenül mindhármuk neve M-betűvel kezdődik: Madách Imre, Mocsáry Lajos, Mikszáth Kálmán. Mindhárman voltak rövidebb-hosszabb ideig országgyűlési képviselők. Mindhárman tollforgatók voltak: Madách megírta a világirodalom klasszikus művét, Az ember tragédiáját, Mikszáth sok-sok regénnyel, elbeszéléssel gazdagította a magyar irodalmat” – emlékeztetett Böszörményi István. Kifejtette, Mocsáry Lajos más úton járt, ő a közéleti, politikai irodalom terén jeleskedett.
„1858-ban Kurtányban írt Nemzetiség című művében már megfogalmazta azt az alapelvet, amelyet aztán egész, hosszú életében képviselt: „Az egyes nemzetiségek megélhetnek békében egymás mellett s úgy nézhetik magukat, mint egy közös anyának, a honnak gyermekei s testvérek egymás között /…/ Egy hazának emelkedésén közösen munkálkodhatik több nemzet is.” Itt született a ma már romos kurtányi udvarházban 190 évvel ezelőtt, a mi földink volt még ha élete nagyobbik felét az Eger melletti Andornakon élte, ahol 100 éve halt meg.
Büszkék lehetünk rá, hiszen ő volt az első „ombudsman“, a nemzetiségi jogok szószólója, akkor, mikor ezt a szót még sehol sem ismerték. 30 évvel ezelőtt lebbentettük fel róla a feledés fátylát, 30 éve őrizzük emlékét, őrizzük továbbra is !“ – mondta Böszörményi.
Koszorúzás (Fotó: Böszörményi István)
Október 29-én, szombaton a fülekkovácsi templomban tartott szentmise után az emlékezők a kurtányi emlékműhöz vonultak, ahol Agócs Sándor tárogatójának hangjai után Galcsik Károly, a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya titkára szavalta el Ady Endre versét – ahogy 30 évvel ezelőtt is. Ezt követően került sor a koszorúzásra. Gál Veronika, a kovácsi Csemadok szervezet elnöke és Agócs Ottó polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Vámosi Lászlót, Andornaktálya polgármesterét. Az Eger melletti községben élt 55 évig Mocsáry Lajos, ott is temették el 100 évvel ezelőtt.
A Csemadok Nógrádi Területi Választmánya nevében annak alelnöke, Böszörményi István e szavakkal emlékezett Mocsáry Lajosra és a három évtizeddel ezelőtti emlékműállításra:
”30 évvel ezelőtt, 1986. okt. 25-én ugyancsak egy szombati napon, a most jelenlévők közül többen itt voltunk –kevesebb tapasztalattal, több és sötétebb hajjal, szemüveg nélkül – de ugyanazzal az indíttatással, amivel most újra itt vagyunk, hogy tegyünk valamit magyar emlékeink megőrzéséért, láttatásáért és ezáltal megmaradásunkért. Múltunk emlékeit ma már a Felvidék magyarlakta területén szinte mindenütt megtaláljuk, emléktáblák, oszlopok, kopjafák, szobrok formájában. A kurtányi emlékjel akkor került leleplezésre, amikor még magyar nyelvű és tartalmú emlékművet állítani nem volt szokványos. Mocsáry Lajos egyetlen háromdimenziós emlékműve a szülőháza közelében álló feliratos kőtömb, melyet a Csemadok Losonci Járási Bizottsága állított, a 2. világháború utáni időszak első magyar emlékjele lett.“
Tárogatószó az emlékműnél (Fotó: Böszörményi István)
A Mocsáry Lajos szülőháza közelében, egy hatalmas hársfa alatt álló emlékművet megkoszorúzta a Csemadok országos alelnöke, Balogh Gábor, a Nógrádi Területi Választmány elnöke, ill. tagja, Koronczi Ferenc és Teleki Béla, a fülekkovácsi alapszervezet elnöke, Gál Veronika, a losonci alapszervezet vezetőségi tagja, Galcsik Károly, Andornaktálya polgármestere, Vámosi László és Fülekkovácsi polgármestere, Agócs Ottó.
A koszorúzás után a szépen felújított kovácsi kultúrházban emlékműsor kezdődött. Gál Veronika, Csemadok elnök megnyitója után Böszörményi István és Hajdók Hajnalka, a helyi alapiskola igazgatónője kortársaktól és későbbi méltatóktól válogatott idézetekkel emlékeztek Mocsáry Lajosra. A műsorban felléptek a helyi alapiskola és a Mocsáry Lajos nevét viselő füleki alapiskola tanulói, a kovácsi Mezei csokor éneklőcsoport, a csákányházi Gyöngyvirág éneklőcsoport, a bénai Rozmaring citerazenekar, Agócs Sándor sávolyi tárogatós, valamint a nagymúltú füleki Pro Kultura férfikórus, Fehér Miklós vezényletével, Simon Ágnes szólóénekes és Simon János zongorista közreműködésével.
A Gál Veronika elnök vezette fülekkovácsi csemadokosok, Agócs Ottó, polgármester támogatásával kitettek magukért, emlékezetes, szép rendezvényt valósítottak meg Mocsáry Lajos születése 190., halála 100. kurtányi emlékműve 30. évfordulója tiszteletére.
