A visegrádi csoport (V4) tagországainak külügyminiszterei nyilatkozatot adtak ki keddi varsói tanácskozásukon az Európai Unió bővítéséről, melyben támogatásukról biztosították azon hat nyugat-balkáni országnak az EU-tagság elérésére tett erőfeszítéseit, amelyek még nem tagjai az uniónak.
Witold Waszczykowski lengyel, Lubomír Zaorálek cseh, Miroslav Lajčák szlovák és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megerősítették hazájuk arra irányuló szándékát, hogy együttműködnek a balkáni országokkal, és támogatják integrációs törekvéseiket. Pozitívan értékelték minden eddigi lépésüket az EU-hoz és a NATO-hoz való közeledés érdekében.
„Az EU bővítése felbecsülhetetlen értékű eszköz a Nyugat-Balkán biztonságának, stabilitásának és jólétének növelésére. Amint az EU Globális Stratégiájában is szerepel, a hiteles bővítési politika stratégiai befektetés Európa biztonságába és jólétébe, és egy bizonyos mértékig már eddig is hozzájárult Európa békéjének fenntartásához” – olvasható a közleményben.
„A jószomszédi kapcsolatok a sikeres EU-integráció egyik feltétele. Ezért arra bíztatjuk nyugat-balkáni partnereinket, hogy folytassák az egymás közötti kapcsolataik normalizálását és fejlesztését, és a párbeszéd útján közelítsék egymáshoz társadalmaikat” – tették hozzá.
A varsói tanácskozáson a visegrádiakon kívül az említett hat nyugat-balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia, Montenegró és Koszovó), valamint Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia, Szlovénia és Olaszország külügyminiszterei vettek részt. A találkozón a migráció, az energiabiztonság, a hibrid fenyegetések, a terrorizmus és a szervezett bűnözés kérdése is szerepelt.
Magyarország kedden Varsóban három konkrét javaslatot tett az európai uniós bővítési folyamat felgyorsítására – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4 csoport külügyminisztereinek, valamint Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének közös sajtóértekezletén.
A visegrádi négyeknek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország – V4) az eddigieknél is aktívabbaknak kell lenniük az Európai Unió bővítésének felgyorsításában – hangoztatta Szijjártó Péter az új kezdeményezéseket indokolva.
Az első javaslat az, hogy az EU még az idén nyisson meg három fejezetet Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokon, mégpedig a közbeszerzésről, az oktatásról és a kutatás-fejlesztésről szólókat. A második javaslat az, hogy Albánia esetében „ne toljuk el a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Bizottság következő jelentéséig, vagyis 2018-ig”, hanem azok azonnal kezdődjenek el, „amint Albánia erre készen áll”.
Harmadrészt pedig „fejezzék be a Macedóniával űzött csúf játékot, és vegyük rá Görögországot arra, hogy ne éljen vétójogával, ne blokkolja a macedón csatlakozási folyamat megkezdését” – fogalmazott Szijjártó Péter. Szorgalmazta: a két ország kétoldalú tárgyalásokon próbálja megoldani problémáit, Görögország csak akkor használja a vétójogát, „ha a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan nem sikerül megállapodni a kétoldalú ügyekről”.
Szijjártó úgy értékelte, hogy „furcsa helyzet alakult ki Európában”, tekintettel arra, hogy a közép-európai országok az EU bővítéséért szállnak síkra, közben pedig „Nyugat-Európában bővítési fáradság uralkodott el, és a kontinens második legerősebb gazdaságával rendelkező ország éppen elhagyni készül az EU-t”.
A V4-ek aggódnak a Nyugat-Európából érkező hírek miatt – mondta, utalva Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének korábbi kijelentésére, miszerint a következő öt évben nem lesz bővítés az EU-ban.
Miroslav Lajčák, az EU soros elnökségét betöltő Szlovákia külügyminisztere a sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy sikerül konszenzusra jutni a migráció ügyében az EU következő, december 15-16-án esedékes csúcsértekezletéig. Ha a konszenzus mégsem jönne létre, Szlovákia át fogja adni javaslatát az EU következő soros elnökének, Máltának – mondta.
Szlovákia javaslatának lényege, hogy az EU-tagországok minden egyes tagállam és az unió egésze számára is elfogadható feltételekkel vegyenek részt a migráció szabályozásában. A Szlovákia által javasolt „hatékony szolidaritás” elvét jelenleg tanulmányozza az Európai Bizottság.
(Forrás: MTI)
