Ján Richter (Smer-SD) szociális miniszter nem tartja kizártnak a szlovákiai járulékterhek megváltoztatásáról nyitandó vitát. A közmédia Szombati párbeszédek című vitaműsorában kijelentette, elismeri, az éves elszámolások összefüggésében helytálló, hogy a járulékok kérdéséhez visszatérve megvitassák, milyen mértékben lehet azokon változtatni.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet a pénzügyi tárca járulékterhekkel kapcsolatos kijelentéseire is. „Az Európai Unión belül a befolyt adók és járulékok aránya a szlovák gazdaság teljesítményében jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Ennek a mutatónak az alapján Szlovákia adó- és járulékterhei, illetve a GDP aránya a hatodik legalacsonyabb az unióban” – jelentette ki Richter.
Az adófizető index szerint azonban, amely azt mutatja, mennyi megy adókra és a járulékokra az alkalmazottak béréből, az alkalmazott a bruttó bérének csak a 47 százalékát kapja meg. A Paying Taxes 2017 című jelentés szerint pedig a szlovákiai cégek adóterhei 10 százalékponttal magasabbak a világátlagnál, de az uniós átlagnál is. „Két szemlélet ütközik itt egymással. Talán tudnunk kellene, mennyi kerül vissza az államkasszába az éves járulékelszámolásokból, s csak azután lehetünk konkrétabbak” – fogalmazott a miniszter.
A kormánypárt intézkedései
A Smer-SD nemrégiben olyan intézkedéscsomagot mutatott be, amely javítaná az emberek életszínvonalát. Erőteljesebben emelné a minimálbért, hétvégi pótlékokat vezetne be, nagyvonalúbban díjazná az éjszakai műszakokban dolgozókat, valamint egyéb olyan változtatásokra is sort kerítene a munka törvénykönyvében, amelyek az alkalmazottak javát szolgálnák. A munkáltatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek az intézkedések ellehetetlenítik a kisvállalkozókat, vagy a cégek külföldre telepedését eredményezhetik.
Erre a veszélyre Jozef Mihál (független) ellenzéki képviselő is felhívta a figyelmet. Rámutatott például az alvállalkozók problémájára, akiket a lehető legalacsonyabb költségekbe szorítanak, vagy a kelet-szlovákiai kis cégekre, amelyeknek gondjaik akadhatnak „a béremelési rendelkezés” miatt. Mihál szerint nem lehet minden munkáltatót egyformán megítélni. „Vannak olyan munkáltatók, akik képesek tisztességesen megfizetni a dolgozóikat, csakhogy jelenleg nincs elegendő emberük, s minden lehetséges módon megpróbálnak dolgozókat szerezni. Aztán vannak olyan munkáltatók, és itt elsősorban a keleti kisebb vállalkozókra gondolok, akik csak nagyon nehezen képesek a béremelésre, és ez a béremelési előírás valóban ellehetetleníti őket” – állítja Mihál.
Az államigazgatási és közigazgatási bérek
Az ellenzéki képviselő a továbbiakban az államigazgatásban és közigazgatásban dolgozók bérezésében mutatkozó diszkriminációra is felhívta a figyelmet. „Hol van a minimálbér-emelés, hol javasolnak pótlékokat az államigazgatásban és a közigazgatásban dolgozók számára? Róluk megfeledkeztek” – mondta Richternek Mihál. Szerinte az lenne tisztességes, ha a kormány „kiegyensúlyozottabb intézkedésjavaslattal” állna elő, azaz ha a munkavállalók és munkáltatók javát is szolgáló intézkedéseket terjesztene be, például az adócsökkentések formájában.
Richter azonban arra figyelmeztetett, hogy jelenleg az államigazgatásban dolgozók hétvégi munkájáért fizetett alapbérük 30 százaléka a pótlék. „A többieké pedig nulla. Ezért kell összehangolni ezt. A kis cégekre való hivatkozás sem teljesen helytálló. Az, amit mi kínálunk, a Szlovákiában lévő valamennyi cég mintegy 80 százalékánál már szerepel a kollektív szerződésben” – jelentette ki Richter. Az intézkedéseknek a bérköltségekre gyakorolt hatása a miniszter szerint körülbelül 2,7-3 százalékot tesz ki. „Vagyis 3 százalékos bérköltség-növekedést, amikor vannak itt olyan cégek, amelyek gond nélkül emeltek 10 százalékkal, tehát (az intézkedéscsomagnak) egyáltalán nincs likvidációs hatása” – fűzte hozzá Richter.
(Aktualne.sk/Felvidék.ma)
