Kassán mutatta be három legértékesebb tudományos monográfiáját az abarai származású író, történész, professzor emeritus. Könyveiben a szlovákiai magyarság történetét írja le. A tetralógiának tervezett Felvidék-ciklus negyedik része 2019 decemberére várható.
Popély Gyula évtizedek óta foglalkozik a felvidéki magyarság tragikus sorsának kutatásával és elemzésével. Javarészt levéltári forrásokból dolgozik. A magyarországi levéltár külügyminisztériumi dokumentumait, a prágai levéltárak és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltár anyagait is alaposan átolvasta.
Kezdetben a magyar kulturológiával foglalkozott, 1991-ben kiadta a Népfogyatkozás című művét, melyben a felvidéki magyarság demográfiájának témáját veti föl a népszámlálások tükrében. 1995-ben a kisebbségi élet problémáiról ír az Ellenszélben című könyvben. 2005 és 2006 között három kötetben jelent meg a felvidéki magyar oktatásügyről szóló, 2002-ben Budapesten megvédett nagydoktori munkája.
A történész élete legfontosabb könyveinek a 2010-ben, 2014-ben és tavaly megjelent tetralógia első három részét tartja. „Ezek nem az első könyveim, de ezekkel vagyok leginkább megelégedve, úgy látom, ezekre van a legnagyobb szükség a felvidéki magyar közegben. Csak, sajnos, az a tapasztalatom, hogy a könyvek ugyan megszülettek, de a felvidéki magyarság nagy része, mintha tudomást sem venne arról, hogy ilyen publikációk napvilágot láttak. Elszakított területen élő kisebbségi magyar történészként vajon lehet-e más küldetésem, fontosabb feladatom, minthogy népem sorsát, népem tragédiájának kialakulását vizsgáljam, közkinccsé tegyem, amiből okulhat mindenki, aki arra hajlamos,“ – mondta portálunknak a többezres példányban megjelent tudományos monográfiák írója.
A könyvbemutató résztvevői a MaJel Rovás Központban (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A könyvek kiadási költségeinek egyharmadát a Magyar Kulturális Alaptól kapott támogatás fedte le, de megjelentetésük néhány felvidéki és magyarországi mecénás segítségének is köszönhető.
”A nemzet számára végzett munkát
nem lehet pénzért csinálni.
nekem ezekért a munkálatokért a Jóisten megfizetett azzal, hogy magyarnak teremtett.”
A tetralógia első része – Felvidék 1914 – 1920 – a világháború kitörésétől Trianonig eltelt hat esztendőt foglalja össze. Popély Gyula azt a tébolyt írja le, amely végül is a nyakunkba szakadt és agyonnyomott bennünket. Nyomon kíséri a Prága alá került Ungvár, Beregszász, Munkács, illetve országunk északi része magyar, ruszin, német és magyar etnikumú részeinek sorsát, melyek a soha nem volt cseh-szlovák állam részét képezték húsz éven keresztül. A 2500 példányszámban megjelent könyv két hónap leforgása alatt eltűnt a könyvesboltok polcairól, ezért az áprilisi Tavaszi Könyvfesztivál apropóján újranyomtatták.
A második részben – Felvidék 1918 – 1928 Az első évtized csehszlovák uralom alatt – az olvasó az első cseh-szlovák állam kikiáltásától eljut annak nagyrabecsült tizedik évfordulójáig.
A 2017 júniusában megjelent harmadik rész – Felvidék 1929 – 1939 A második évtized csehszlovák uralom alatt – elsősorban az 1938 tavaszától 1939 tavaszáig lezajlott egy esztendő cselekményét elemzi.
A 2019 karácsonyára tervezett befejezés – Felvidék 1939 – 1945 Felvidék a történelem viharaiban – Csehszlovákia felbomlásától kezdve a kassai kormányprogramig kíséri figyelemmel ezt a területet. A publikációban helyet kap az anyaországhoz visszacsatolt felvidéki részek sorsa, a magyar és szlovák állam közötti viszony, a Magyarországon élő szlovákok és ruténok története, illetve a Beneši emigráció nyugati tevékenysége. Popély Gyula azt a diplomáciai utat vezeti föl, melynek nyomán a háború után visszacsináltak mindent, nullítást jelentettek ki az első és második bécsi döntésre és újra életre galvanizálták Csehszlovákiát, amely a lehető legdurvábban próbált elbánni a magyarokkal. Az 1945 utáni évek kutatását az író fia, Popély Árpád folytatja, akinek ebben a témában már több könyve is megjelent.
Tudati elkorcsosulás fenyegeti a magyarságot
„Rá akarom döbbenteni az olvasóimat, hogy nem voltunk rosszabbak senkinél, voltak hibáink, mint minden népnek, de egyszerűen belekerültünk egy olyan nyakatekert mókuskerékbe, hogy nem volt alternatíva a számunkra, végig kellett csinálni mindent. Nem mi irányítottuk a saját sorsunkat, hanem mások, erősebbek, illetve ügyesebb kis ragadozók, akik a nagyhatalmaknál már jó előre el tudták intézni, hogy újra az ő kezükben maradt a „Fekete Péter“ a háború után. Akik ezeket a könyveket tiszta fővel, nyitott szemmel és szívvel olvassák, úgy gondolom, csakis erre a következtetésre juthatnak. A felvidéki magyarok jelenleg is lomhán élik meg saját sorsukat. Valóban ilyenné nevelték ezt a népet? Ha összehasonlítjuk a húszas, harmincas évek magyarságával a 21. század egy-két évtizedének magyarságát, mintha nem is ugyanaz a nép élne itt, e folyó partján. A maradék Magyarország területén még nagyobb a züllés, mint az elszakított részeken. A legutóbbi népszámláláskor mintegy egymillió ember nem tüntette fel a nemzetiségét, nem tartja fontosnak, hogy magyar. Ez egy tudati elkorcsosulásról vall, ott tartunk valahol, mint a reformkor kezdetén, amikor az új magyar nemzet megalkotása volt a legfontosabb. Nemzetet kell teremtenünk az országlakosokból, illetve az elszakított területeken maradt még itt-ott magyarul beszélő százezrekből. Kezünket persze kinyújtva kell tartanunk akár a zsibbadásig a velünk együtt élő népek felé, eddig is azt tettük, de ez a kéz nem talál parolára, sőt nemcsak, hogy ráütnek, még le is köpik. Meg kell értetni a körülöttünk élő népekkel, hogy az, ami történt Trianonban a Kárpát-medence szétzúzása, Közép-Európa tönkretétele a győztes nagyhatalmak által, egyformán ártott nekik is és nekünk is. Ezt kell idővel korrigálni a magunk és körülöttünk élők javára és hasznára,“ – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Popély Gyula a felvidéki magyarság jelenlegi helyzetéről.
Popély Gyula jobbról és Balassa Zoltán balról (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A közéleti témákat érintő kassai fórumok első résztvevője Popély Gyula volt. A Bocskai Keresztény Társaság és Magyarország Kassai Főkonzulátusa egy hathetente jelentkező programsorozatot szeretne megvalósítani a városban, ezáltal is egy kis színt csempészve a magyar közéletbe. „A rendezvények célja, hogy olyan dolgokról, kérdésekről beszéljünk, amelyek befolyással vannak az életünkre, mint a migráció, a szlovákok története, a jogviszonyok“ – mondta Balassa Zoltán főszervező a beszélgetések műsorvezetője.
A meghívott vendégek között szerepel Lomnici Zoltán és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászok, Käfer István és Speidl Bianka is.
