Tavaly szeptemberben szerveződött meg az első falukutató-tábor a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával. Pontosabban regionális kutatótábor Ipolyhídvég és Drégelypalánk között, amely nem kisebb feladatot tűzött ki maga elé, mint azt, hogy a velünk élő trianoni döntések társadalmi, gazdasági, demográfiai következményeit tudományos igényességgel megvizsgálja a szétszakított, valaha egységes természetes régiókban.
Kulcsár László professzor és jómagam (Samu István doktorandusz hallgató) nem kisebb dologra szántuk el magunkat, minthogy egy interdiszciplináris (vagyis több tudományágban érdekelt)
kutatótábor megszervezésével megpróbáljuk megvizsgálni, hogy a valaha természetes régiót alkotó Ipoly mentét a majdnem száz évvel ezelőtti szétszakítás hogyan alakította át társadalomszerkezetileg, népességdinamikai és gazdasági szempontból. Vajon létezhetnek-e még azok a társadalmi hálók, amelyek ezt a valaha egységes régiót átszőtték?
A 2004-es európai uniós csatlakozás, amely „eltüntette” a határokat, vajon az ott élők fejében és lelkében is eltüntette azokat? Keletkeztek-e ennek hatására új társadalmi szinergiák, vagy felújultak-e a régiek? Ilyen és még hasonló kérdésekre fogjuk keresni a választ a II. Falu- és Regionális Kutatótáborunkban, amely 2019. június 27-én indul a drégelypalánki bázisról és az északi részen (a mai Szlovákiához tartozó) Ipolyhídvégen, valamint a magyarországi részen fekvő, egymástól alig 1 km távolságra lévő Drégelypalánkon fog megvalósulni.
Trianon döntésére nem elég csak emlékezni, hanem jövőbe nézően vizsgálni kell és megtalálni a tudományos és ebből fakadó szakmai megoldásokat. A kutatások révén az érintett területeken a helyi önkormányzati, gazdasági, társadalmi együttműködések lehetőségeire kell rávilágítani.
A mostani kutatótáborba bekapcsolódnak a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia szakos hallgatói, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdasági Egyetem Széchényi István Nemzetközi Doktori Iskola hallgatói, a Nyitrai Egyetemről egy hallgató, valamint a budapesti Belvárosi Gazdasági Szakgimnázium végzősei közül több fiatal.
Az első kutatótáborban megismerkedhettek a kutatók a helyszínnel, megtapasztalhatták, hogy a „hajózható” Ipoly ezt a két egymásba érő települést sohasem választotta el.
A társadalmi, rokoni kapcsolatok 1920 után sem haltak el, sőt 1945 után sem. Igaz, a generációk időbeli távolságai e kapcsolatok élénkségét megkoptatták. De a „fejekben” él, ki a „palánki”, vagy „hídvégi” származású. Ezt e helyzetet mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy mindkét jelenlegi településvezetőt nagyon szoros, felmenői, rokoni és leszármazási szálak fűzik a trianoni döntés által szétválasztott, egymás mellett lévő településhez.
Az első kutatótáborban a mélyinterjúk beigazolták, hogy a szoros évszázados egymás mellett élés rokoni kapcsolódásokat eredményezett, amelyek 1920-ig a közös gazdálkodásban és a közös társadalmi életben is megnyilvánultak. 1920 után a határok meglétével még mindig élő társadalmi háló szőtte át a két nagyon közeli szomszédos települést. Élénk „illegális” gazdasági kapcsolatok, kereskedés is folyt a Csehszlovákiához került Ipolyhídvég és a megmaradt Magyarországon lévő Drégelypalánk között.
1945 ebben fordulópontot hozott, mert az akkori politikai miliő, majd a kommunista rendszer mindkét oldalon keményen fellépett az Ipoly mentén az úgynevezett határsértőkkel szemben, így a drégelypalánkiak és az ipolyhídvégiek társadalmi-rokoni kapcsolatainak interakciói is egyre gyengültek.
1989 után azonban újra szabadabb lett a politikai légkör, így elindulhatott az egymásra találás a régi és az új emberi kapcsolatok alapján.
Pontosan ezért is fontos a mostani kutatótábor, mert 1989 óta, illetve a 2004-ben történt uniós csatlakozás nem tudni milyen katalizátorokat indíthatott be a szétszabdalt régió településeiben. Az is fontos kérdés, hogy egyáltalán rejt-e a jövő közös tervezési lehetőségeket? Hiszen egy fontos infrastrukturális összekötő kapocs, amely 1945-ig megvolt, vagyis a Drégelypalánkot Ipolyhídvéggel összekötő híd ismét megépül az ottani lakosok nagy örömére. Sokan az ottaniak közül ettől nagyon sokat várnak. Vajon milyen kérdéseket vet fel ez a változás a két falu közös jövőjét illetően?
Reméljük hasznos lesz a tábor, és a megvalósított két falukutató-tábor eredményeit, megfigyeléseit csakhamar prezentálhatjuk különböző tudományos konferenciákon, folyóiratokban, hozzájárulva ezzel a trianoni trauma nemzeti, társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítéséhez.
