Igen gazdag évet tudhat maga mögött a hetven éve folyamatosan működő nánai alapszervezet. Ritka esemény, hogy elnök nélkül tartanak évzárót, de előfordul, olykor betegség miatt. Viszont jelen volt a helyi polgármester, Molnár Dezső, valamint Danczi József járási titkár és legnagyobb támogatójuk, Béres József vállalkozó.
S persze a jó együttműködésnek köszönhetően részt vette a rendezvényen a helyi iskola igazgatónője, tanítónője, és két kis szavaló is. Az alapszervezet különös gondot fordít a
nemzeti ünnepek megtartására, mert vallják és hiszik, hogy a kultúránk és nemzeti értékeink védelme, az anyanyelv ápolása az egyik legfőbb feladata a szövetségnek.
Nána, az egykori uradalmi birtok része nagyon korán elpolgáriasodott. Itt nehéz volt hagyományokat őrizni, de mint minden faluban, itt is volt népviselet, népszokások. Az állandó beutazó uradalmi munkások, vasúti dolgozók, a kaszárnyában katonáskodó ifjak beköltözése folyamatos volt a községbe. Ráadásul a település harminc évig kényszerházasságban élt Párkány várossal. Mindez rányomta bélyegét a lakosság társadalmi összetételére.
A Csemadok volt az egyedüli, hetven éven keresztül teljesen önállóan, állandó jelleggel működő magyarságért kiálló szervezet.
Még az sem ijesztette el mindenkori vezetőséget, hogy a kezdetekkor az egyik vezetőjük még börtönbüntetést is kapott. Nem volt könnyű megtartani a mindig száz fölötti tagságot, mert a város a hetvenes években nemcsak az iskolát záratta be, hanem a düledező kultúrházat is. Akkor a Csemadok-tagok az állami gazdaság irodaépületében tartottak író-olvasó találkozót, játszottak színdarabot.
Danczi József, a Csemadok járási titkára (Fotó: Mihalkó Károly)
Elnökei szinte halálukig kitartottak, mindössze négyen voltak a hetven év alatt. A leghosszabb ideig szolgálatot vállaló elnök nem egy megaláztatást élt át, főleg a helyi vezetőktől. Mindezek dacára főleg történelmi évfordulók, neves helyi szülöttek, táborok emlékére a Csemadok tizenöt emlékjelet állított.
A fent elmondottak miatt a szervezetnek nincs hagyományőrző csoportja, de van népviselete, amit egy-egy fiatal felölt az ünnepek alkalmával.
Tavaly nagy ünnepséggel emlékeztek az elődökre. Kirándulást szerveztek az alsóbodoki zarándokhelyre, de évente szerveznek történelmi kirándulásokat is. Kitűnő kapcsolatokat ápolnak a helyi kisiskolával, ahonnan a nem helyi tanítók is tagjai a szervezetnek. Együttműködnek a helyi egyházközösséggel és Fóthy Zsolt esperessel. A Szent István-napi ünnepet koncertekkel, előadásokkal, az új kenyér megáldásával mindig a templomban szervezik.
A trianoni megemlékezést Összetartozás címmel a tíz éve állított Trianoni kőnél tartják. Az aradi vértanúkra, s az 56-os magyar forradalomra évente gyertyagyújtással emlékeznek a kisiskolásokkal, önkormányzattal együtt.
A szervezet a hetven év eredményeiért a helyi önkormányzattól az elmúlt évben kitüntetésben részesült.
Nagyobb rendezvényeiken mind a nagykövetség, mind az MKP, mind a régi kapcsolatok révén vannak vendégeik: Veresegyházról, Tiszanánáról, Esztergomból, s a jelesebb eseményekre távolabbról is hazajönnek azok a nánaiak, akik szülőfalujukban tagok.
2018-ban a monostorapáti Magyarságért Baráti Kör vezetői hozták el a nánaiaknak az új kenyeret. 2020-ban egy ottani Kárpát-medencei találkozóra hívják a Csemadok helyi képviseletét.
A tagságot olyan értelemben állandósítják, hogy az elhunytak helyett mindig újakat hívnak maguk közé. Igaz, hogy a tagság nagyobb része inkább ötvenen felüli, de a vezetőség mindig ifjabbakkal bővül.
Ez a szervezet azok egyike, ahol a megmaradás, a közösség, a színvonalas kultúra és a kapcsolatok, az összetartozás ápolása, érzése a meghatározó szempont. S mindezek mellett az anyanyelv őrzése és az iskola megtartása.
