Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a fogyatékossággal élők jogairól szóló 2021-2030-as stratégiát. „Az elmúlt év tanácskozásai alkalmával többször felhívtam az Európai Bizottság képviselőjének figyelmét olyan kulcsfontosságú tényezőkre, melyek elengedhetetlenek a stratégia megvalósításához., Ezek közül pedig számos elem megjelenik a dokumentumban” – emelte ki Kósa Ádám, az Európai Parlamentben működő Fogyatékosságügyi Munkacsoport társelnöke.
Az Európai Unió az egyenlőség, a társadalmi méltányosság, a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok értékeire épül. Az elmúlt tíz évre szóló fogyatékosságügyi stratégia megnyitotta az utat egy akadálymentesített Európa irányába, előmozdítva az uniós forrásokból támogatott intézkedéseket is.
„Ennek hatálya alatt valósítottuk meg Magyarországon a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége által működtetett KONTAKT tolmácsszolgálatot, mely a siketek akadálymentes kommunikációját segíti” – emlékeztetett Kósa Ádám. Ebben az időszakban valósult meg a Távszem szolgáltatás, amely a vakok és gyengénlátók mindennapi életét könnyíti meg. Valamint a mozgássérültek és az autizmussal élők is számos fejlesztést valósítottak meg tagjaik társadalmi felzárkózásának érdekében.
Az új stratégia kidolgozását az indokolta, hogy számos uniós tagállamban ma is hátrányos megkülönböztetés éri a fogyatékossággal élőket.
Az Európai Parlament Petíciós Bizottságához gyakran érkeznek panaszok az egészségügyi ellátás, oktatás, foglalkoztatás és politikai életben való részvétel terén észlelt akadályokról. Többek között ezek elhárítására tesz javaslatot az új stratégia.
„Az Európai Bizottság képviselőjével folytatott konzultációk során gyakran hangsúlyoztam, hogy a stratégia sikeres megvalósításához anyagi forrásokra is szükség van. A javaslatom kapcsán a Bizottság az új dokumentumban meg is jelöli azokat a konkrét anyagi forrásokat, melyek a fogyatékossággal élők helyzetét hivatottak javítani” – emeli ki a magyar képviselő.
„A konzultációk során javasoltam azt is, hogy további lépéseket tegyünk az önálló életvitel és a fogyatékossággal élők életminőségének javítására, és örömmel látom, hogy ezek az intézkedések is bekerültek az új stratégiába.”
Kósa Ádám, aki az Európai Parlament első siket képviselője, külön örömét fejezte ki amiatt, hogy a siketek és nagyothallók vonatkozásában külön megjelenik a jelnyelv szerepe. A Bizottság ugyanis ígéretet tett arra, hogy még az idén kidolgoz egy olyan akadálymentesítési cselekvési tervet, melynek alapján 2023-ig az uniós intézmények honlapjain számos információ jelnyelven is elérhető lesz. Az EU tagállamainak is ezeket a jó példákat kell követniük.
(Kósa Ádám/EU)
